Játékos rébuszok
RAJZOK, TERVEK
Rossz a közérzete? Lábadozik? Fagyási sérülése van? Túlterhelt? Rejtvényként is kezelhetjük Vasarely Orvosoknak és kórházaknak szóló ötletes nyomtatványait.
| Marsó Paula |
2014-03-03 08:14 |
Reklámgrafikusoknak, dizájnereknek kórtörténeti érdekesség a Szépművészeti Múzeum Vasarely Múzeumának kiállítása, amely gyűjteményének legféltettebb és ritkán látható darabjaiból nyújt válogatást. A tavaszi időszakos tárlaton Victor Vasarely (Pécs 1906 - Párizs 1997) reklám és plakáttervei mellett a korai grafikai és – általa – Tévutaknak nevezett periódus sérülékeny, papír alapú munkái is láthatók. Kevesen tudják, hogy a nevével oly annyira összeforrt Zebrákat is tévútnak ítélte Vasarely. Különösen érdekes tehát az útkeresés időszakának bemutatása egy olyan művész esetében, akinek kézjegye életműve bármely darabján félreismerhetetlen.
A pécsi születésű művész 1930-ban Párizsba emigrál és alkalmazott grafikai munkákból biztosítja megélhetését. Tehetséges grafikusként a kezében van a Podolini-Volkmann Artúr szabadiskolájában, illetve a Bortnyik Sándor féle Bauhaus iskolában elsajátított technikai tudás. Kiadóknak tervez nyomtatványokat (Havas, Draeger, Devambez), majd 1935-ben orvosi kiadványok reklámmellékleteinek tervezésére kap megbízást. A megélhetését a piacról biztosítani kénytelen Vasarely a reklám területén kívül számos grafikai tanulmányban foglalkozik az illogizmus, a 
szimultanizmus, a szuperpozíció kérdésével. A megrendelések megsokszorozódásával – és az elvárások egyre bonyolultabbá válásával – felmerül benne az ötlet, hogy kidolgozza egy reklámgrafikai elmélet ábécéjét. Így amikor 1939-ben megismerkedik Denise Renével, akivel később közösen viszik a nemzetközi konkrét-absztakt művészetnek otthont adó Denise René Galériát, még mindig egy alkalmazott grafikai és dekoratőr műhely vállalkozásában gondolkodik. Az orvosoknak és kórháznak szóló ötletes nyomtatványok kollázsai és grafikái érzékletes és plasztikus képi világot jelenítenek meg: egyrészt a megrendelők igényeit elégíti ki, másrészt sajátos atmoszférát teremtenek. A képnyelv pontossága és érzéki minősége a reklámgrafika esetében elengedhetetlen, hiszen a képek olvasójának hibaszázalék nélkül kell kódolni a rejtvényt, nevezetesen hogy nátha, meghűlés, avagy torokfájás elleni szerrel találkozik-e az adott hirdetésben.
A képek mai nézője tekintettel van a művek alkalmi jellegére, mégis, szükségszerűen kontextusba helyezi őket. A rossz közérzet megfogalmazása, körülírása és megnevezése nem csak egy adott termék, de egy adott korszak emblémája, védjegye is lehetne. Az egymásnak nyelvet öltő, és egymásra mutogató alakok, az elszigeteltségbe burkolózó 
járókelők, a monokróm, erős kontúrú elemek egy általánosabb rossz közérzetet fejeznek ki; a világháború előtti évek európai „kórtünetét”. A leginkább érdekes megoldásokkal a betegség stádiumainak „kimerültség”, „fagyás”, „lábadozás” mozaikkockáin találkozhatunk. Ezek a képek valójában rébuszok és szóképek. A „lábadozás” fogalma például egy felfelé lépegető alak mozdulataiból olvasható ki. Az „iskolai túlterheltség” egy emberi profilt alkotó könyvkupacból áll össze, a „fagyási sérülés” graffitiszerűen ábrázol talpakat egy holdbéli tájon.Minden esetben érdemes keresgélni a rébuszok megfejtését, mielőtt a kiállítási vezetőben meglesnénk a címeket. A rejtvényekben a szó hangképe az ideára utaló szimbolikus jellel függ össze.
Ezek a korai kollázsok Vasarely játékosságáról, másrészt arról is tanúskodnak, hogy – jóval a kinetikus fordulat előtt – nagyon kifejezően alkalmazta a vizuális effektusokat. Ez különösen izgalmas akkor, amikor egy-egy karakteres ábrából kell kinyerni egy érzetkompozitumot (meghűlés, nátha, égési sérülés, stb.). Vasarely egyéb plakátterveinek színes és látványos megoldásai ellensúlyozzák a betegségcsoportok nyomasztó piktogrammáit.
Fotó: Józsa Dénes
1.Orvosoknak és kórházaknak szóló ötletes nyomtatványok. A fáradtság és idegkimerültség okai, 1934–1939. ( balra fent:Lábadozás; jobbra fent:Túlterheltség;balra középen: Kimerültség; jobbra középen: Iskolai túlterheltség; balra lent: Lábadozás; jobbra lent: Lábadozás )
2.Orvosoknak és kórházaknak szóló ötletes nyomtatványok. Hűlés, nátha, torokfájás. 6 eredeti propozíció, 1933–1938. ( balra fent :Megfázás; balra középen:Afónia (Hangvesztés) – Torokgyulladás; balra lent: Megfázás; jobbra fent: Nátha (Nyálkahártya lob, Coryza); j obbra középen: Meghűlés; j obbra lent: Rhinitis (Orr nyálkahártya gyulladása))
3. Orvosoknak és kórházaknak szóló különféle bőrbajok gyógyismertetése, ötletes nyomtatványok segítségével. 6 eredeti propozíció, 1934–1938. (Balra és jobbra fent: Fagyás; balra középen: Műtéti seb; jobbra középen: Égési seb; balra lent: Seb; jobbra lent: Furunkulus)
Victor Vasarely korai rajzai és grafikai tervei a gyűjteményben
Vasarely Múzeum, Kamaraterem
Kurátor: IMRE Györgyi
A kiállítás megtekinthető: 2014. február 14. – május 15.
