A meleggel dacoló napimádók
MAKETT
A képen a Kikapcsolódás című makett alkalomhoz illő részlete látható. A makett 2006-ban, a műanyag című kiállításhoz készült. Lássuk hogyan és miért?
| Frazon Zsófia |
2014-07-22 08:00 |
Minden egy Holiday-settel kezdődött: amelyben megvoltak a legfontosabb nyaraláshoz, kiránduláshoz tartozó kellékek: hat gumimatrac, három gumicsónak, négy szörfdeszka vitorlarúddal, négy kerékpár. De a készlet ínyenc részleteket is rejtett: nyolc sörösrekeszt, a hozzá való „rekeszesített” söregységekkel, és negyvenkilenc darab egyesével öntött, alig több mint két milliméter nagyságú sörösüveggel. A főbb alkotóelemek birtokában kezdődött az előkészítés (öntőcsonkokról való letörés, töréspontok reszelése), a tervezés (hungarocell alap elkészítése, jelenetek megtervezése), végül az építés (a makett építője Mufics István volt, a Néprajzi Múzeum akkori nagy türelmű fémrestaurátora).
A több helyszínre osztott 70x70 cm alapterületű makett (részletes publikáció a műanyag című katalógusban) nyaralási képeiben feltűnnek „tipikus” karakterek és helyzetek: sörtől és naptól megrészegült kölcsönzős, a meleggel dacoló napimádók, az árnyas kertben üldögélő lusta férj, egy habokban elsodródó gumimatrac. De észrevétlen, személyes és intim jelenetekre is találhatunk példát: a nyaralóktól távolabb sétáló tolókocsis pár, a fák árnyékában pihenő kerékpáros szerelmespár. A kelet-európai kontextusra egy tetőcsomagtartós Trabant gépkocsi utal, míg a mozgóbüfé körül kialakult jelenet leginkább az Üvegtigris című magyar vígjáték (első rész: 2000, rendező: Rudolf Péter, Kapitány Iván) útszélre állított rozoga büfékocsijának hangulatát idézi: a kezében üveggel, kapatosan andalgó helyi szépséggel, ballonkabátos, aktatáskás, öltönyös álüzletemberekkel, tétován üldögélő vendégekkel, de leginkább a napernyők alá állított asztalok ürességével és eseménytelenségével. Az elrendezés tehát érezhetően a történetmesélésen alapult, melynek epizódjai a mediterrán tengerpart hangulatától a faluszéli halas- vagy bányató kedélyességéig húzódnak.
A Kikapcsolódás című makett a korai múzeumi maketthasználathoz képest nem egy konkrét helyszínt, hanem egy a vágyak, az elképzelések és lehetőségek szubjektív kombinációját adták. A kész kép kialakítását már az alkotóelemek kiválasztásának pillanatában befolyásolta a rendezői és alkotói gondolkodásmód, a fikció létrehozásának szabadsága. Hatással volt a műre továbbá a makettépítés mint szabadidős elfoglaltság társadalmi és kulturális kontextusa: mire van, mire nincs kész megoldás, mit kell egyéni kreativitással, vagy speciális katalógusokból ellesett mintákkal megoldani? Így a kész alkotás nemcsak mint illusztráció, hanem mint egy saját jelentéssel bíró műtárgy is szerepet kapott a kiállításban.
Ma a legfontosabb kérdés: milyen szerepet kaphat egy ilyen tárgy a gyűjteményben? Tudjuk, hogy létezik a makettépítés mint szabadidős tevékenység; tudjuk, hogy létezik a mentalitás és a hétköznapi praxis, ami az elemekből illeszti össze az egészet. Azt is tudjuk, hogy ez elsősorban felnőtt tevékenység, nem is olcsó, ráadásul egy egész magazinipar épül rá – ahogy ezt a fogyasztói kultúrában már megszokhattuk. Viszont itt és most ez mégsem műtárgy: sokkal inkább installáció: a hely (a tópart) múzeumi tárlóban bemutatható léptékű megfogalmazása. A koncepció a kurátoré, a készítés nem szabadidőben, hanem munkaidőben történt, a makettből kiolvasható történet pedig egy előre kialakított dramaturgia szerint zajlott. Így a Szokás- és játékgyűjtemény helyett egy még alig létező Interpretációs gyűjtemény részeként Tartalmilag és módszertanilag pedig a kompozíció, a fikció, a hely és a rekonstrukció múzeumi használatának kísérleti bemutatásával.
Kikapcsolódás – vízparti nyaralás, makett, részlet
PS Hungarocell (alap), polisztirol (figurák)
Építette: Mufics István, 2006
Gyártó: Heki Kittel GmbH, Auhagen GmbH, Busch Modellspielware, Herpa Miniaturmodelle GmbH
A tárgyleírás eredeti változata a Néprajzi Múzeum A hónap kortárs műtárgya című online sorozathoz készült 2013 nyarán. Jelen közlés az eredeti szöveg továbbírt változata, egyben egy őszre készülő kísérleti kiállítás előmunkálata.
Fotó: Sarnyai Krisztina
