Császárláb testközelből
MŰTÁRGYSÉTÁNY
Múzeumok a kertben - kertek és múzeumok, ez a 22. Múzeumok Majálisának témája, az apropót pedig a Múzeumkert rekonstrukciója adta. Hányféleképp jelenhet meg a múzeumok gyűjteményében a kert?...
| Magyar Múzeumok Online |
2017-05-19 15:49 |
Ha feltesszük a kérdést, mi az, ami minden más kulturális intézménytől megkülönbözteti a múzeumokat, vitán felül áll a válasz: műtárgyakat őriznek és mutatnak be. A 22. Múzeumok Majálisán több mint 40 múzeum fogott össze, hogy 2017-ben ne csak a Múzeumkertet, hanem a Magyar Nemzeti Múzeum belső tereit is behálózhassák az ország különböző településeiről érkező intézmények. Az 50 tárgy együttese, párbeszéde látványosan tárja fel, hányféleképp jelenhet meg a múzeumok gyűjteményében a kert, legyen szó művészetről, gazdálkodásról, utazásról, szórakozásról, tudományról vagy épp a mindennapokról.
A 22. Múzeumok Majálisa témaválasztásának apropója a Múzeumkert rekonstrukciója, annál is inkább, mert a múzeumok munkája sosem volt független a természeti környezettől. A természettudományos kutatásokon, gyűjtéseken, tematikus programokon túl számos múzeum élen jár a természeti örökség megismertetésében, védelmében, illetve a környezettudatos szemlélet elmélyítésében. Gyűjteményeikben műtárgyak sokasága beszél arról a változatos viszonyról, amely az embert és környezetét összekapcsolja.
1 (pontosabban a negyedik) tárgy az 50-ből
A császárláb - másolat
Paksi Városi Múzeum
A császárláb
A római kori feltárások egyik legjelentősebb leletét, mely az utóbbi évtizedekben előkerült, 2009-ben találták Lussonium római erőd területén (Paks-Dunakömlőd), egy épület pusztulási rétegében. A 70 cm hosszú töredék egy másfél ember nagyságú bronz császárszoborhoz tartozott, mely csodával határos módon megmenekült a beolvasztástól.
A római kori császárszobrok
Ezek az alkotások a császár vallásos tisztelete miatt kaptak jelentős szerepet. A császár képmását a római kori szoborállítási szokásoknak megfelelően az erőd parancsnoki épületében, általában a belső udvarban állították fel. Faragott kőtalapzaton álltak, melyre felirat került, ezen a császári ajánlás mellett az állíttatók, a parancsnok és a csapat nevét is feltüntették.
Császárszobor állítására a magas költségek miatt általában különleges alkalmakkor került sor. Lussoniumban ilyen ünnepi időpont lehetett például a császár személyes látogatása.
Miért olyan nagy jelentőségű a császárláb?
Több szempontból is. Ilyen méretű bronz szobortöredék igen ritkán kerül elő, mert a bronz szobrokat vagy már a római korban, vagy a későbbi időkben beolvasztották.
A szobor további értéke, hogy nem véletlenszerűen előkerült műtárgy, hanem szakszerű régészeti ásatás során került a felszínre.
Mint műalkotás sem elhanyagolható; virágfűzért utánzó díszítő motívumai igen szépek és különlegesek, kivitelezése magas szintű, valószínűleg görög bronzszobrászati hagyományokon alapuló munka.
Ezen különlegességei miatt már többször „vendégszerepelt” külföldi kiállításokon, ha itthon tartózkodik, a Paksi Városi Múzeum állandó kiállításában tekinthető meg.
