A paraszti gazdaság gépesítése
Traktor a Skanzenben
Különleges mezőgazdasági eszközzel gazdagodott a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum. A „körmös Hoffernek” is nevezett traktor valódi gépipari műremek; restaurálását követően hamar a látogatók kedvencévé válhat.
| Kemecsi Lajos |
2012-04-25 09:28 |
A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum tudományos kutatási és állandókiállítás-rendező tervének kiemelt témája a vidéki magyar építkezés és életmód változásainak bemutatása a 20. században. E tematikához szorosan kapcsolódik a mezőgazdasági gépesítés – a korábbi évtizedekben indokolatlanul elhanyagolt – tárgyi emlékeinek összegyűjtése és kiállítása. Az 1970-80-as évtizedekben zajlott intézményi tárgygyűjtések hangsúlyosan a „klasszikus paraszti” életmód jellemző tárgyaira koncentráltak.
 |
| A traktor vásárláskori állapotában |
Ahogy azonban a skanzen kiállításainak bemutatási időpontjai közeledtek a mához – jelenleg a „legfrissebb” 2003-as – a múzeumba kerülő tárgyak köre és jellege is bővült, változott. A múzeum munkatársai felismerték, hogy a vidékfejlesztési folyamatok történetiségét hitelesen egyedül a mezőgazdasági gépek hazai elterjedésének ismertetésével végezhetjük el. Ennek a programnak kiemelt fontosságú elemeként nyílt kivételes lehetőség egy Hofherr R-20/22 típusú, izzófejes nyersolajtraktor megvásárlására a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum számára.
„Körmös” a tanyáról
Magántulajdonban, egy Kiskunfélegyháza melletti tanyán sikerült rábukkanni arra a kiemelkedően jó állapotú traktorra, melyet a múzeum a Nemzeti Kulturális Alap Pulszky Program támogatásával 2012 áprilisában tudott megvásárolni.
Ez a Hofherr R-20/22-es típusú traktor a hazai mezőgazdasági gépgyártás és a parasztgazdaságok gépesítésének emblematikus jellegű tárgyi emléke. Hofherr Mátyás és Schrantz János 1900-ban alapította mezőgazdasági gépgyárát Kispesten. 1912-ben Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek néven olyan magyar mezőgazdasági gépgyár jött létre, amely minden körülmények között alkalmazkodni tudott a magyar és nemzetközi agrártermelők igényeihez. A Hofherr R-20/22 típus az egyik legsikeresebb volt a teljes gyártmányszériában. 1940-ben készült „kisgazda - nyersolaj traktorként”, közel két évtized fejlesztő munkáját hasznosítva.
 |
A HSCS gépgyár mérnökei egyik legsikeresebb terméküknek tartották: súly, vételár, vonóerő és fogyasztás szempontjából vizsgálva egyaránt messze túlhaladta a kor hasonló erőgép-kínálatát, egyben teljes megelégedettséget váltott ki a hazai kis és közepes gazdálkodók körében. A traktor acélkerekekkel ellátott szerkezet; a kormányzott első kerekek sima, a hátsó kerekek cserélhető acélkörmökkel voltak szerelve a jobb kapaszkodás céljából, ezért a köznyelv a traktort körmös Hoffernek nevezte. A típust egyébként a 2. világháborúban tüzérségi vonatóként is alkalmazták, ám ebben a funkcióban kiérdemelte az „áruló” megnevezést, mivel jellegzetes hangos működése pontosan jelezte az ellenség számára a tüzérségi mozgásokat és elhelyezést. Az acélkerekes traktort közúti közlekedéshez acélabroncsokat szerelték fel, hogy a körmök ne rongálják az úttestet. Volt közúti vontató változata is, melyet gumiabroncsokkal és a közúti közlekedéshez szükséges lámpákkal is elláttak.
A sokoldalú munkagép
A motort az oldalán elhelyezett szíjtárcsából kihúzható fa fogantyúval lehetett kézzel beindítani, miután a traktor felszerelését képező benzinlámpával a motor izzófejét vörös izzásig felhevítették. Az izzítás a külső hőmérséklet függvényében több percig is eltartott. A szíjtárcsáról laposszíjjal lehetett más gépeket (például cséplőgépet) meghajtani. A közkedvelt Hofherr „kistraktorok” vagy „körmös traktorok” államosítás után gépállomásokra kerültek, ahol idő előtt selejtezték őket. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum által megvásárolt traktort utolsó tulajdonosa az 1970-es évektől használta az 90-es évek végéig. Tavasztól őszig a fóliasátrak öntözéséhez szükséges vizet szivattyúzta segítségével, ősztől tavaszig pedig a ventillátoros OTR kazán meleg levegőjét fújta vele a fóliasátrakba.
 |
| Egy szintén az NKA támogatásával restaurált példány a mezőkövesdiMezőgazdasági Gépmúzeum gyűjteményében. |
A fenti típus példányai rendkívül ritkán kerülnek be közgyűjteményekbe, mert tehetős magángyűjtők, külföldi múzeumok messze áron felül megvásárolják – egy hazai intézmény egyértelmű versenyhátrányban van velük szemben. Ezért különösen veszélyeztetett műtárgynak számítanak. Az NKA Pulszky Program támogatásának köszönhetően a Szabadtéri Néprajzi Múzeum a magyar mezőgazdasági gépgyártás egyedülálló értékű és kiváló állapotú gyártmányát vásárolhatta meg, megelőzve annak külföldi magángyűjteménybe kerülését. A traktor felújítását eredetileg szintén a pályázat támogatásával terveztük megoldani, de az csupán a megvásárlást tette lehetővé. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a mezőkövesdi Mezőgazdasági Gépmúzeum munkatársai által megtalált traktor fő alkatrészeiben hiánytalan állapotú, felújítás, részleges restaurálás után a Szabadtéri Néprajzi Múzeum féltve őrzött, működőképes kincsévé válik: az Alföldi mezőváros tájegységben, az állattartó tanyán, illetve a múzeumi rendezvényeken és programokon sokoldalúan hasznosítható lesz majd.
