Közép-Európa művészeti központjai Szentendrén

KONFERENCIA

A MűvészetMalom közel 15 éves történetében először 2013. április 19–20-án szervez nemzetközi konferenciát az intézmény működtetője, a Ferenczy Múzeum.

Cikk küldése

e-mail:

A konferencia előadói a magyar kortárs művészeti intézmények mellett olyan kelet-közép-európai művészeti központok képviselői, amelyek kiállítási politikája és a művészeti életben betölteni kívánt szerepe rokon a MűvészetMaloméval. Felmerülhet a kérdés, miért éppen Szentendre és a MűvészetMalom ad otthont a konferenciának?

Az ilyen nemzetközi találkozó kettős eredménnyel kecsegtet: egyfelől az elhangzó előadások révén megismerhetjük a földrajzilag talán közel fekvő, szakmailag azonban – elsősorban az eddig alig-alig létező kapcsolatok miatt – Szentendrétől mégis meglehetősen távol álló intézmények gyakorlatát, elképzeléseit, eredményeit, nehézségeit; másfelől azonban Szentendre is megmutathatja önmagát, nemcsak a 2012-re megújult MűvészetMalmot, hanem azt a szentendrei képzőművészetet is, amelyet az ország 4. legnagyobb modern és kortárs kiállítóhelyeként számon tartott intézmény reprezentál.

 

12 éve dolgozik a Malom

Az 1980-as évek végén több mint 30 helyi képzőművész csatlakozott a felhíváshoz, amelyben arra kérték az alkotókat, járuljanak hozzá a Szentendre, Bogdányi út 32. szám alatt a volt fűrészmalom „múzeumi, illetve képzőművészeti központ létrehozásához, illetve működtetéséhez”[1], s alig néhány hét alatt közel félmillió forint értékű műtárgyfelajánlás érkezett. A malom átvételének szervezésére és az alapok kezelésére létrehozott Szentendre Művészetéért Alapítvány azt tűzte ki célul, hogy egy állandó szentendrei művészeti bemutató mellett folyamatosan kiállítási lehetőséget biztosítson egy-egy jelentős szentendrei művésznek, illetve a helyi művészeti csoportoknak.

A MűvészetMalom1991-ben kezdte meg működését az épület északi szárnyában, s mintegy 10 év alatt számos, nagy sikerű tárlatot mutatott be, ugyanakkor nem, vagy alig valósíthatta meg azt a célt, hogy a képviselt művészeti értékeket a város határain túl vagy nemzetközi környezetben reprezentálja.

2012-re EU-támogatással készült el az időközben lebontott déli szárny helyén egy modern, kétszintes épület, s mára már csak a középső szárny rekonstrukciója maradt hátra. A MűvészetMalom működtetést 2012. január 1-jétől a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága (2013-tól jogutódja, a szentendrei Ferenczy Múzeum) vette át. A múzeum a megújult MűvészetMalom misszióját így fogalmazta meg:

„– Szentendre vonatkozásában a MűvészetMalom egyik legfontosabb missziója a szentendrei művészet fogalmának, történetének és jelenének a helyi lokálpatrióta köztudatba történő mély beágyazása, a helyi identitás megkerülhetetlen részévé tétele. A kiállításokhoz kapcsolódó rendezvények a helyi társadalom legszélesebb rétegeit szólítják meg a kisiskolás kortól a nyugdíjasokig, a szentendrei »őslakosságtól« a legfrissebben ide betelepültekig.

– Országos viszonylatban és különösen a főváros vonzáskörében a városmarketing eszközeivel a »fesztiválváros« hívó szóval szemben a »Szentendre, a magyar művészet egyik legjelentősebb központja« jelleg megerősítése, a 20. századi és kortárs művészet iránt fogékony műpártoló, műértő és műgyűjtő közönség újbóli megnyerése és érdeklődésük folyamatos ébren tartása, a belföldi kulturális turizmus »átállítása« a szentendrei kuriózumokról a magas színvonalú, valódi értékekre.

– Kelet-közép-európai viszonylatban a MűvészetMalom keresi a kapcsolatokat a 20. században és korunkban a szentendreihez hasonló művészeti elveket valló, párhuzamosan működő művészeti központokkal, ezen belül különös hangsúllyal a határainkon túli magyarság és a velük együtt élő nemzetek műhelyeivel.

– Nemzetközi szinten a Szentendre art brand megteremtése, a szentendrei művészet jelenlétének biztosítása külföldi kiállítótermekben, s ezzel párhuzamosan az egyetemes 20–21. századi művészeti trendek, törekvések és kiemelkedő művészek, művészeti csoportok bemutatása Szentendrén.”[2]

 

Többféle hagyomány

A helyi művészet története közel 90 évre tekint vissza: 1926-ban alapították meg az első, ún. „Régi” Művésztelepet, ahová a nyolc alapító tag meghívására évente újabb és újabb tagok (már 1929-ben Barcsay Jenő), vendégművészek (mint Tornyai János, Czimra Gyula), barátok (Czóbel Béla, Kmetty János), tanítványok érkeztek. A 30-as években a teleptől függetlenül nyaranta az európai avantgárd iránt elkötelezett fiatal művészek – Vajda Lajos, Korniss Dezső, Bálint Endre,

Ámos Imre, Anna Margit és barátaik – is megjelentek a városban, a második világháború után közülük sokan alapítói voltak a magyar képzőművészetet az európai trendekhez felzárkóztatni kívánó Európai Iskolának. Történetileg mintegy 100-150 művész neve köthető Szentendréhez, köztük a magyar festészet legnagyobbjai. A háború utáni legjelentősebb (tartós) változást az Új Művésztelep megalapítása jelentette (1969), ide ugyanis már nemcsak az addig domináns szerepet játszó festők, de szobrászok, iparművészek – textiles, keramikus, tűzzománc művész – is költöztek. Ekkor vált Szentendre a festők városából általában a művészek városává. A város művészeti élete tovább színesedett 1970-ben, a nonkomformista posztavantgárd törekvéseikről gyorsan ismertté és népszerűvé váló, autodidakta mivoltukat büszkén vállaló Vajda Lajos Stúdió tagjaival. A VLS hivatalos megalakulásától (1972) eltelt 40 évben is alakultak újabb és újabb alkotóközösségek, művészeti csoportok (Ikon, Omkamra, Forgács), sok művész pedig ennek a nem mindennapi vonzerőnek, hihetetlenül élénk szellemiségű művészeti közegnek engedve véglegesen Szentendrén telepedett meg, anélkül hogy csoporthoz vagy művészkolóniához csatlakozott volna. Napjainkban – bár nincs és a folyamatos változás miatt nem is lehet erre vonatkozó végleges adatunk – 100-120 kortárs képző- és iparművész él állandó lakosként vagy dolgozik időszakosan Szentendrén.

Barbizon világhírűvé vált, de mellette számos más francia, német, holland város nyerte el a „művészváros” vagy a „festők városa” nemzetközi elismerést, egy-egy hosszabb-rövidebb ideig ott működő nagymester vagy művészkolónia révén. Alig fél tucat azoknak a nagy hírű európai művésztelepeknek a száma, melyek a szentendreinél korábban alakultak meg és még ma is – megszakítás nélkül – működnek (európai szintű szervezetük az EuroArt, amelynek a Régi Művésztelep is tagja). Szentendrét azonban nem lehet pusztán a művésztelepei alapján megítélni, hiszen a telepek rendes tagjainál több kiváló alkotó úgy tette itt le a névjegyét, hogy semmi kapcsolata nem volt (vagy ma sincs) a művészkolóniákkal. Szentendre különleges hely. Nincs rajta kívül még egy olyan magyar – és megkockázatjuk európai – kisváros, ahol a vizuális művészetek által felhalmozott szellemi kapacitás ilyen hosszú időn át folyamatosan, ennyire koncentráltan, a képző- és iparművészet számos ágát, korstílusait, törekvéseit magába foglalón jelen lenne. Nem állíthatjuk, hogy a szentendrei művészettörténet és a jelenkor minden szereplője klasszikus, elismert művésszé válik, sokan közülük bizonyára kihullanak az idő rostáján, vagy „kismesterként” marad fenn a nevük. Ugyanakkor a szentendrei művészet egésze mint összetett jelenség vizsgálandó, kialakulásának és fennmaradásának okai, működésének természete nemcsak művészettörténeti, de szociológiai vizsgálatok tárgya is lehet.

 

Kulturális és turisztikai brand

Szentendre nemzetközi kommunikációjában és városmarketingjében éppen ezért a művészetnek kell központi helyen állnia, a világszerte terjedő kulturális turizmus iránt nyitott embereket ezzel lehet leginkább megszólítani. Ahhoz azonban, hogy a szentendrei képzőművészetből kulturális és turisztikai brand váljék, még sok – és elsősorban – szellemi befektetés szükséges.

Az egyik legfontosabb elvárás az, hogy a város tősgyökeres lakossága, valamint az elmúlt 20 évben beköltözöttek és a mindenkori városvezetés egyaránt felismerje, hogy a művészet idő- és értékálló vonzerő. Ennek eléréséhez azonban az is szükséges, hogy a szentendreiek valóban szeressék és értsék a modern és kortárs művészetet. Mivel a 20–21. századi művészet formanyelve itt nem részletezhető okokból sokak számára nehezen értelmezhető, ennek eléréséhez elsősorban nyitottságra, érzékenységre és sok tanulásra van szükség.

Az itt élő és alkotó művészeknek is fel kell ismerniük azt, hogy korunkban már megváltoztak a kulturális közélet elvárásai. Művész és közönségének viszonya ma már nem merülhet ki abban, hogy az alkotó elkészíti, a publikum pedig megnézi a műveket, hiszen éppen a formanyelv sokszor nehezen megfejthető mivolta miatt a közönség joggal várja el, hogy támpontokat, az értelmezéshez elengedhetetlen segítséget kapjon, amit maguk a művészek minden művészettörténésznél, múzeumpedagógusnál jobban képesek átadni.

Az április 19-án és 20-án a MűvészetMalomban megtartandó konferencia elsőként próbálja meg a fenti célok elérésének kulcsszereplőit egy asztalhoz ültetni. A nemzetközi és a más magyar városokban működő kortárs művészeti központok tapasztalatainak meghallgatása várhatóan a szentendrei intézmények előtt is új utakat tár fel. Ugyanakkor mi is megmutathatjuk eddig elért eredményeinket és – bár erről még nem esett szó, az Európában ilyen kis városban ugyancsak páratlan – a 20. századi képzőművészeti muzeális gyűjteményeinket.

Számos helyi képző- és iparművész regisztrált már eddig is a konferenciára. Ennek a szervezők különösen örülnek, mert a helyi művészeti kérdések megoldása nem egy-egy intézmény és egy művész vagy egy meghatározott csoport párbeszédén múlik, hanem közösen kialakított konszenzus eredményének kell lennie.

S ha a helyi civil érdeklődés találkozik a művészek, az intézmények és a városvezetés konszenzusával, Szentendre város kiléphet a hazai szélesebb körű és a nemzetközi porondra egyedülálló értékével, a szentendrei művészettel.

 

PROGRAM: KÖZÉP-EURÓPAI MŰVÉSZETI KÖZPONTOK TALÁLKOZÓJA A SZENTENDREI MŰVÉSZETMALOMBAN

A tudományos konferencia és szakmai találkozó célja, hogy a közép-európai kisvárosokban működő kortárs művészeti központok áttekintést kapjanak egymás munkájáról, bemutassák működésük fontos elemeit, megismertessék egymással kiállítási koncepcióikat. Szándékunk, hogy együttműködést indítsunk el a meghívott szervezetekkel, közös művészeti programokat, kiállítássorozatokat szervezzünk.

Időpont: 2013. április 19. péntek, 9 órától

Helyszín: Ferenczy Múzeum Szentendre, MŰVÉSZETMALOM – MODERN ÉS KORTÁRS MŰVÉSZETI KÖZPONT (2000 Szentendre, Bogdányi út 32.)

A konferencia nyelve angol – szinkrontolmácsolással!

 

Témakörök:

1.         Milyen eszközöket, módszereket alkalmaz a kiállítóhely a közönség megszólítására: az állandó közönségre épít elsősorban, vagy extra programokkal újabb és újabb célcsoportokat keres?

2.         A kiállítóhely és a helyi művészek viszonya: hogyan tudnak az intézményben megjelenni a helyi művészek; cél-e, hogy elsősorban a helyi művészek állítsanak ki; hogyan lehet kontextusba emelni a helyi művészeket az országos trendekkel, népszerű stílusirányzatokkal, külföldi művészekkel?

3.         A kiállítóhelyek finanszírozásának lehetőségei: jó gyakorlatok, eszközök, önkéntes programok stb.

4.         A kiállítóhelyek gyűjteményezésének kérdései: szüksége van-e az intézménynek saját gyűjteményre, vagy működjön befogadó intézményként? A helyi gyűjtők/hagyatékok megszerzésének lehetőségei.

5.         Kerekasztal-beszélgetés az alábbi témákban: kurátori munka, csereprogramok lehetősége; közös pályázás lehetősége – V4, MitOst Program, Culture Keretprogram, országos felhívások.

 

2013. április 19. (MűvészetMalom Északi Szárny, Bogdányi u. 32.)

9.00 – 9.30     Regisztráció

9.30 – 10.00   Köszöntők

DR. TÖRÖK BALÁZS, Szentendre alpolgármestere

DR. KÁLNOKI-GYÖNGYÖSSY MÁRTON, egyetemi docens, Szentendre Város kulturális és turisztikai vezetője, a Ferenczy Múzeum igazgatója

DR. BASICS BEATRIX, a Ferenczy Múzeum művészettörténésze

MÉLYI JÓZSEF, művészettörténész

10.00 – 11.30  A meghívott intézmények bemutatkozása a tervezett témák érintésével

ZSOLT BERSZÁN, igazgató, Bázis Platform, Kolozsvári Ecsetgyár, Románia

LUKA KULIĆ, igazgató, Kortárs Művészetek Múzeuma, Szabadka, Szerbia

DEÁK NÓRA, igazgató, ICA-D Kortárs Művészeti Intézet, Dunaújváros

11.30 – 12.00  Kávészünet

12.00 – 14.00  A meghívott intézmények bemutatkozása a tervezett témák érintésével

KUKLA KRISZTIÁN, igazgató, MODEM – Modern és Kortárs Művészeti Központ, Debrecen

PROSEK ZOLTÁN, igazgató / GÖTTINGER ESZTER, irodavezető, Paksi Képtár

JANA SORFOVÁ, igazgató, Gallery of Central Bohemian Region – GASK, Kutná Hora, Csehország

Beszélgetés – levezető elnök DR. BASICS BEATRIX

14.00 – 15.00  Büféebéd – közben tárlatvezetések

15.00 – 17.30  A meghívott intézmények bemutatkozása a tervezett témák érintésével

RICHARD GREGOR, igazgató, Centre of Visual Art Cyprián Majerník, Pozsony, Szlovákia

ANDREAS HOFFER, művészettörténész kurátor, Essl Museum, Klosterneuburg, Ausztria

PROF. DR. STEPHAN BERG, intendáns, Kunstmuseum, Bonn, Németország

JUSTINA BUŚKO, igazgató, Art Station Foundation by Grażyna Kulczyk, Poznań, Lengyelország

IZINGER KATALIN, művészettörténész, kurátor, Szt. István Múzeum, Székesfehérvár

17.30 – 18.00  Kávészünet

19.30   A meghívott intézmények bemutatkozása a tervezett témák érintésével

DR. BASICS BEATRIX, művészettörténész, MűvészetMalom, Szentendre

Beszélgetés – levezető elnök DR. BASICS BEATRIX

Vacsora az Újművész étteremben – az előadóknak

 

A MűvészetMalomban a konferencia ideje alatt három kiállítás tekinthető meg, ezekben ebédszünetben tárlatvezetéseket indítunk.

-           Egy modern festő és klasszikus gyűjteménye – Válogatás Ernest Zmeták (1919–2004) alkotásaiból és gyűjteményéből

-           Budapest Art Expo Friss Fiatal Képzőművészek Nemzetközi Biennáléja

-           Emlék-képek Szentendréről – Válogatás S. Nagy János magángyűjteményéből

 

2013. április 20. (MűvészetMalom Déli Szárny)

9.30     Kerekasztal-beszélgetés BALÁZS KATA művészettörténész vezetésével az alábbi témákban: kurátori munka; csereprogramok lehetősége; közös pályázás lehetősége – V4, MitOst Program, Culture Keretprogram, országos felhívások.

12.00   Ebéd a Kereskedőház Caféban

13.00   Study Tour

Régi Művésztelepi Galéria bemutatása.

MűvészetMalom érintése

Péter Pál Galéria meglátogatása

Barcsay Múzeum bemutatása rövid tárlatvezetéssel;

A Ferenczy Múzeum bemutatása, kiállítási koncepciók ismertetése;

 

---

[1] A Szentendre Művészetéért Alapítvány alapító okiratából.

[2] A Szentendrei MűvészetMalom Modern és Kortárs Művészeti Központ – promóciós füzet, PMMI, 2012.