Hollandiában a múzeum több mint érték…
BESZÁMOLÓ
Milyen értékeket hordoznak a közösségek számára a múzeumok? - teszi fel a kérdést a Holland Múzeumi Szövetség More than worth it című kiadványában.
| Ács Piroska |
2013-11-13 08:10 |
Ismert tény, hogy 2008 óta a kulturális tárcák Európa szerte példátlan forrásmegvonások áldozataivá váltak: Hollandiában 25 %-kal kevesebb pénzből kell a múzeumok felügyeletét ellátó minisztériumoknak gazdálkodniuk.
Éppen ezért 2009-ben a holland múzeumi szakma éves konferenciája többek között azt boncolgatta, miért lehet fontos a városok és régiók számára a múzeumi terület. A következtetéseket a Middelburg Resolution fogalmazta meg, melyben a holland múzeumok kezdeményezőkészségüket fejezték ki a politikai szféra és a nyilvánosság felé olyan kölcsönös érdekeltségen alapuló tervek és programok kidolgozásában, melyek a múzeumok vállalt kötelezettségein alapulnak, és tiszteletben tartják hitelességüket. Ugyanakkor jelezték; a politikusoktól elvárják, hogy gondolják végig a megosztott javaslattételi jog lehetőségét, és teremtsék meg a szükséges feltételeket e jog érvényesítéséhez.
Vagyis a kormányzati megszorítások és a társadalmi változások következtében a múzeumok az együttműködés új formáit kezdték keresni a döntéshozókkal és a közösségekkel, abból a célból, hogy megtalálják az új egyensúlyt az egyéni/privát kezdeményezések, a kormányzati intézkedések és a piaci szféra között.
Ehhez a küldetéshez a múzeumi terület aktuális társadalmi összefüggéseinek megértése volt a kiindulópont. Ennek feltérképezésére a Netherlands Museums Association egy nagyszabású felmérésbe fogott a DSP-csoport és az Atlas voor Gemeenten iroda bevonásával.
A felmérés eredményét bemutató publikáció öt olyan alapvető értéket ír le, amelyek együttesen rajzolják ki a múzeumok társadalmi jelentőségét a tények és számok tükrében.
Ezek a következők: gyűjteményi érték, kapcsolati érték, oktatási érték, élmény érték, gazdasági érték. A tanulmány elősegíti továbbá annak megértését, hogyan használhatjuk és hasznosíthatjuk ezeket az értékeket, melyeken keresztül a múzeumok nagymértékben hozzájárulnak a nyilvánosság birtoklásához: úgyis, mint önálló ágazat, és mint a kormányzat, az oktatási intézmények, a média és a privát szektor együttműködő partnerei. Megtudhatjuk továbbá, mennyi hasznot termelnek a múzeumok a holland társadalom számára, miközben fontos szem előtt tartani azt is, hogy nem minden érték fejezhető ki pénzben.
A múzeumi szféra: tények, adatok, változások, változtatások
A múzeumok hozzánk tartoznak. Egy kedvelt holland szlogen alapján „mindenkiről mindenkinek” szólnak: egyedi műtárgyaikon és lenyűgöző történeteiken keresztül lehetővé teszik, hogy a múltban elmélyedve értelmezzük a jelent és a jövőt. A Hollandiában létező számos gyűjtemény közül az 1784 óta folyamatosan működő haarlemi Teylers Museum a legrégebbi. A Holland Múzeumi Szövetség az ICOM 2006-os nemzetközi definíciója alapján olyan jegyzéket (Museum Register) állított össze, mely csupán az előírt minőségi követelményeknek megfelelő gyűjteményeket sorolja a múzeumok közé. 2010 végén a Hollandiában nyilvántartott 1254 gyűjteményből 547 felelt meg e szigorú kritériumoknak, s a Szövetségnek is csak a feltételeket teljesítő múzeumok lehettek tagjai (465), mely így alkalmas felületté vált egy erős szakmai hálózat működtetésére. Ennek megnyilvánulása többek között egy évente ismétlődő népszerű rendezvény, az április elején megszervezésre kerülő múzeumi hétvége, mely ingyenes belépést és speciális programokat biztosít az érdeklődők számára. A szövetséghez kötődik továbbá a Museumkaart kibocsátása, mely a tulajdonosok számára 372 múzeumban teszi lehetővé az ingyenes belépést.
A holland múzeumok a múltban hagyományosan szoros kapcsolatot ápoltak a kormánnyal, mely gyűjteményeket szerzett, múzeumokat alapított és megfelelő elhelyezést is biztosított azoknak. Így a múzeumépületek többsége ma kormányzati (sok közülük önkormányzati) tulajdonban van. A magánszemélyek által adományozott/ajándékozott műtárgyak és javak múzeumi elhelyezését is világosan szabályozták. Az állami támogatás az intézmények működtetését, a műtárgyak restaurálását és kiállítását szolgálja. A műtárgygyarapítás költségeit a magánalapítványok és nyilvános adományok fedezhetik. Az elmúlt években a holland kormányzat sok területen megszorításokra kényszerült, mivel a gazdasági környezet problémái és a társadalom elöregedése olyan területek kiadásait növelték meg, mint az egészségügy és nyugdíjrendszer. Így bizonyos költségeket a magánszféra felé irányítanak, ami a múzeumi területet is arra ösztönzi, hogy új partnerekkel új együttműködési lehetőségeket találjon.
Mindez az erőfeszítés a látogatók, a közönség elérése érdekében történik. A Statisztikai Hivatal (HSH) felmérése szerint Hollandiában minden 100.000 lakosra 4,7 múzeum jut, így az egy főre jutó múzeumok száma szerinti listán az ország a 9. helyet foglalja el Európában. Az adatok szerint a múzeumlátogatók száma tíz év alatt látványosan növekedett, míg 1997-ben a lakosság 35 %-a, addig 2007-ben már 41%-a ment el az adott évben legalább egy múzeumba. A 2010-es mutatók alapján a szövetség nyilvántartásában szereplő 547 múzeumban és a számlálást biztosító további múzeumokban összesen 16,1 millió látogató járt. Ezek mintegy negyede volt a turista. A múzeumlátogató általában magasabb iskolai végzettségű, holland születésű, nőnemű, és a négy legjelentősebb nagyváros valamelyikében lakik. A kulturális örökség valamennyi helyszínét (múzeumokat, emlékműveket és archívumokat) viszonylag nagy számban az 50-64 év közöttiek, majd a 65-79 évesek látogatják, illetve a gyerekek 12 éves korig. A legnépszerűbbek a történeti gyűjtemények és a művészeti múzeumok. 2010-ben az 55 legnagyobb múzeum összesen több mint 12,5 millió vendéget fogadott, a látogatók 77,4 %-t.
A HSH félévenként ad ki jelentéseket a múzeumi terület bevételeiről és kiadásairól. A múzeumok működtetésében a kulcsszerepet a kormány tölti be. Említésre méltó azonban a BankGiro Loterij és számos alapítvány is (VSBfonds, SNS REAAL fonds, Turing Foundation, Mondriaan Stichting, Vereniging Rembrandt). Ezen túlmenően a 36 holland nemzeti múzeum (az államilag támogatott múzeumok szövetségének tagjai) is azt kutatja, hogyan tehető ösztönzőbb módon nyilvánvalóvá a közönség és a kormány számára az az érték, amit képviselnek.
A kulcsértékekben rejlő lehetőségek megragadása
Hogyan lehetséges közösen kiaknázni a múzeumok társadalmi jelentőségéből fakadó legnagyobb előnyt, és milyen típusú partneri kapcsolatok jöhetnek szóba a kormányzat, a magánszektor és a civil szervezetek között a holland múzeumi szférában?
Egyértelmű, hogy a múzeumok fontos kulturális szerepet töltenek be, mivel menedzselik és széles közönség számára teszik hozzáférhetővé a kulturális örökséget. A népesség csaknem fele a látogatóik közé tartozik.
A múzeumok ezen túlmenően azonban társadalmi kulcsértékeket képviselnek, melyek a következők: gyűjteményi érték, kapcsolati érték, oktatási érték, élmény érték, gazdasági érték. A múzeumvezetésnek e társadalmi értékek hasznosítására kell fókuszálnia. Definiálni, hogyan testesíti meg saját intézménye ezeket az értékeket azért, hogy magát társadalmi szervezetnek tekinthesse. Feltenni a kérdést: milyen típusú múzeum vagyunk és milyenné akarunk válni? Pozicionálni a múzeumot a jelenlegi helyzetben, és összekapcsolni választott profilját a társadalmi tendenciákkal és politikai kérdésekkel. Mint karakteres iránnyal rendelkező társadalmi szervezetek a múzeumok így komoly partnerei a kormányzatnak, a magánszférának és a kormányzaton kívüli szervezeteknek. A magánszemélyek mellett (akik adományokról gondoskodnak, önkéntesként tevékenykednek és a baráti kör tagjai) a nemzeti, regionális és törvényhatósági kormányzatok, a kulturális alapítványok és a vállalkozói szféra a múzeumok fő partnerei. A kapcsolatok kiépítése és kiterjesztése érdekében a múzeumok terveket javasolnak egy vagy több társadalmi érték mentén partnereik irányvonalának megfelelően. Mindez új együttműködő társak és a látogatók új csoportjainak bevonását rejti magában.
Alábbiakban áttekintjük az öt érték mentén lehetséges témaköröket és együttműködéseket, először általánosabb, majd az adott értékre koncentráló formában:
Ez párhuzamos a kormányzat kultúrpolitikájával, mint a kincstári vagyon kezelésének része (állománygyarapítás és apasztás, digitalizálás). A lehetséges együttműködő partnerek: más múzeumok, könyvtárak, archívumok és kulturális intézetek.
Ez a kormányzat társadalompolitikájával függ össze. Tartalmazhat olyan elemeket, mint a civil önszerveződés, az önkéntesség, az önkéntesek szervezése, a demokratizálódás, a társadalmi összefogás, a szolgáltatások szervezése, a szociális- és szakmai hálózat építése.
Ez közvetlen összefüggésben áll a kormányzat oktatáspolitikájának kiterjesztésével, találkozik a munkaerő-piac keresleti oldalával, a felnőttoktatással, az egész életen át tartó tanulással, a tehetséggondozással, a munkaerő elhelyezéssel nonprofit szervezeteknél, a társadalmi integrációval valamint a tudásgazdálkodással. A lehetséges együttműködők az oktatás valamennyi területéről érkezhetnek az alapképzéstől a felsőoktatásig, a magániskolákat is beleértve.
Ez a kormányzat népjóléti politikájához (szabadidő eltöltés, egészséggondozás) köthető, olyan hívószavakra építve, mint megvalósulás, tolerancia, kikapcsolódás, mentális egészség. Lehetséges együttműködő partnerek az egészséggondozó központok, a wellness-ipar, a beteggondozás, a rendezvényszervezés.
Ez a kormányzat gazdaságpolitikájával, város- és vidékfejlesztési elképzeléseivel összefüggő terület, mely magában foglalja az idegenforgalmat, ingatlanértékesítést, életminőséget. Lehetséges partnerek az ingatlan-befektetők, építészek, vállalkozók, a szállodaipar, a turizmus és városrehabilitáció szervezetei.
A gyümölcsöző együttműködés érdekében a múzeumoknak és partnereiknek tisztázniuk kell, hogy a fentiek közül mely társadalmi értékeken osztoznak, illetve azonosan értelmezik-e ezen értékeket.
Értékről értékre
Most vegyük szemügyre e kulcsértékek további sajátosságait:
Gyűjteményi érték
A múzeumok gyűjteményeiben őrzött tárgyak a holland társadalom egésze számára fontosak, függetlenül attól, hogy helyi, térségi, nemzeti vagy nemzetközi jelentéssel bírnak-e. Bár a kormányzat nagyszámú múzeumi gyűjtemény tulajdonosa, ezek menedzselésével az intézményeket bízza meg, amelyek gyarapítják és megőrzik a műveket a közösség számára és a közösség helyett. Mindezen tárgyak és dokumentumok együttese képviseli Hollandia kollektív emlékezetét, megtestesíti közös történetüket és identitásukat. Habár a műtárgyak sokasága egyedi, összehasonlíthatatlan és pótolhatatlan, értékük pénzben mégis nehezen meghatározható. 1998-ban az Oktatási, Kulturális és Tudományos Minisztérium a gyűjtemények akkori értéket 20 billió euróra becsülte.
 |
| Amsterdam, Sciphol – a Rijksmuseum „kihelyezett” kiállításaaz útlevélvizsgálati szakaszon |
A kiállítások a felvállalt narratíván keresztül a tárgyakat a jelenkorra (is) reflektáló új kontextusba helyezik, vagy egyedi kulturális és tudományos trendekre, fejlesztésekre fókuszálnak. A más múzeumokból vagy magángyűjteményekből kölcsönzött tárgyakkal a jelentés új rétegeit tárják fel. A tárgyak és történetek segítségével a múzeumok a közönséggel együtt minden időben új válaszokat adnak, mivel minden korszak újra feldolgozza a múltat. A tartalomra és a célcsoportra építve számos alternatív és innovatív kiállítási mód jöhet számításba. A múzeumok a látogatói réteg szélesítése érdekében gyűjteményeik digitális bemutatásával is számolnak. Egy 2010-es mintavétel alapján a holland múzeumoknak 3,8-szor több virtuális látogatójuk volt, mint valós nézőjük. Az internet és a social media felületei új perspektívát nyitnak a múzeumok számára is. A tárgyak más mód is kilépnek a múzeumok falai közül: külső helyszíneken, vándorkiállítások, iskolai bemutatók keretében is elérhetővé válnak.
Kapcsolati érték
A múzeumok a kommunikáció és a vita ideális helyszínei. Hálózatépítő és mediátori szerepet töltenek be a társadalom különböző csoportjai között. Segítenek a generációk, kultúrák, vallások és vélemények közötti ellentétek feloldásában.
A múzeumok a közösségi hálózat részei: helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi kapcsolataik révén teszik érzékelhetővé az embereknek számára, hogy világpolgárok.
A múzeumok vonzzák és megtartják az önkénteseket. Sok intézmény működésképtelen lenne nélkülük. A holland múzeumok mintegy egyharmada szinte teljesen az önkéntesek munkájára épít. Többnyire helyi vagy regionális szinten működnek, erős kötődést hozva létre a közösség és a múzeum között, így képezve különleges értéket. A hosszú ideje munkanélküliek számára az intézmény új szaktudást és munkatapasztalatot biztosít, amely segíthet visszakerülni a munkaerőpiacra. A nyugdíjas korosztály pedig ily módon maradhat közösségének aktív tagja.
Hollandiában a múzeumok körül erős „baráti kör” hálózat is működik: több mint 200 ilyen egyesület létezik. Ezek önálló programokat szerveznek, a tagok elképzeléseit és érdeklődését véve figyelembe. A baráti kör már a „social media” felületén is fellelhető.
Oktatási érték
„A múzeumlátogatás tanulást jelent, akár tudatos, akár nem, akár szándékos, akár nem.”
 |
| Arnhem, Water Museum – laboratórium |
Az emberek egy része idegenkedik az iskolai vagy szervezett oktatási formák mechanikusságától, így számukra a múzeum a tudáselsajátítás különleges területe lehet. Hollandiában évente 400.000 általános-, és középiskolás diák fordul meg a múzeumokban oktatási időben. A foglalkozások az elsődleges információszerzésen túl fejlesztik együttműködési és egymást megértési készségüket, felelősségvállalási képességüket. Nem utolsósorban megnyilatkozási készségüket is, mely pozitívan hat vissza iskolai teljesítményükre, csökkentve ezzel a későbbi munkanélküliség veszélyét. A múzeumok számára az előnyt pedig az jelenti, hogy ha a gyerekek 15 éves korukig megtanulják „élvezni” az intézményt, úgy 30 éves koruk után nagyobb eséllyel térnek vissza már saját késztetésből. A kísérletezés és kreativitás mindig is hozzájárult a tudományos fejlesztésekhez és újításokhoz. A múzeum bemutatja ezek történetét és eredményeit, s a prezentáció interaktív formáival a látogatókat is kísérletezésre készteti.
A múzeum fejleszti az állampolgárok kulturális identitását és gondozza a tehetséget. A gyerekek megtanulják kreatív módon kifejteni véleményüket, a fiatalok felkészülnek a munkába állásra, az önkéntesként dolgozó idősebbek új ismeretekre tehetnek szert, a betelepülők pedig megismerik a befogadó ország kultúráját és történelmét.
A múzeumok inspirálják az amatőr művészeket. Hollandiában nyolcmillió ember űzi az amatőr művészet valamilyen formáját, ebből több mint ötmillió a képzőművészet és médiaművészet szerelmese. A múzeumok együttműködnek az amatőr művészeti szervezetekkel, workshopokat és kiállításokat szerveznek számukra.
Élmény érték
A múzeumlátogatás – történjen az egyénileg, családi vagy baráti körben, esetleg iskolai csoporttal – szórakoztató, pihentető és kikapcsolódást biztosít. Ugyanakkor megadja a gondolkodás és véleményalkotás szabadságát, kalandra hív.
Gazdasági érték
2009-ben a 9,92 millió Hollandiába utazó külföldi 41 %-a meglátogatott egy vagy több múzeumot. (Egy átlagos külföldi múzeumlátogató tartózkodása idején 544 eurót költött.) A múzeumi terület így a 6. legnépszerűbb turistaattrakció az országban. A felmérések szerint azok a turisták, akik múzeumokba is ellátogatnak hajlamosak többet költeni, mint azok, akik nem. A múzeumi szféra fontos eleme az ún. Holland-brand-nek, továbbá a foglalkoztatás növelésének direkt és indirekt tényezője. A múzeumok jelenléte, sok esetben műemléki épületeik vagy éppen különleges kortárs architektúrájuk révén pozitívan hat környezetük fejlődésére, revitalizációjára. A múzeumi kávézók és éttermek egyúttal nagy forgalmú helyek. Egy-egy múzeum létrejötte az adott régióban gyakran az infrastruktúra és tömegközlekedés fejlődését is magával hozza (lásd Film Museum Amsterdam Overhoeks kerületében, a főpályaudvar mögött, az IJ River túlpartján – tervezte Delugan Meissl).
Áttekintve a holland múzeumi terület kulcsértékeit, jusson eszünkbe Oscar Wilde mondása: „A cinikus ember mindennek ismeri az árát, de semminek nem ismeri az értékét.”
A múzeumok társadalmi értékének meghatározása és hirdetése csak a kezdet, a következő lépés a múzeumi szféra, a kormányzat(ok) és a magánszektor összefogása abból a célból, hogy befektetve ezen értékekbe tőkét tudjanak kovácsolni belőlük. Meggyőződésem, hogy a holland múzeumi kollégák vizsgálódása a magyar múzeumi szféra számára is tanulságokkal szolgál.
Hollandiai tapasztalatszerzésemre 2013. szeptember 22-28. között került sor, a Pulszky Társaság meghívásos pályázatának keretében, melyet az NKA Közgyűjtemények Kollégiuma „Intézményvezetők, intézményvezető-helyettesek tanulmányútjára 3 országban (Dánia, Egyesült Királyság, Hollandia) 2013-ban” címen írt ki. Programom megszervezésében Deme Péter, a Pulszky Tátsaság elnöke és Kees Plaisire holland múzeumi szakember volt segítségemre. Ezúton köszönöm mindkettőjüknek!
