Szakmai egyeztetés a régészeti szabályozás újragondolásáról
SAJTÓANYAG
A Miniszterelnökség Parlamenti Államtitkárságának közleménye a szakma képviselőivel az Országgyűlésben mai napon zajló egyeztetése kapcsán.
Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a nagyberuházásokra alkalmazott régészeti vonatkozású szabályozások, a megelőző régészeti munkálatok gyorsítása és hatékonysága érdekében további finomításra szorulnak, mert csak részben váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Például az előzetes régészeti dokumentáció központi készítése sikeresnek bizonyult, ám több ponton is hatékonyabb modellre van szükség, ami biztosíthatja a régészeti feladatellátás gyorsaságát.
Az új modell szervesen illeszkedik az integrált örökségvédelem megteremtésére irányuló kormányzati szándékhoz, amely alapján megkezdődött a kulturális örökségvédelmi szervezetrendszer átalakítása. Az átalakítás első lépéseként a kormányzaton belül egységes irányítás alá, a Miniszterelnökséghez kerültek az örökségvédelmi feladat- és hatáskörök. Az átalakítás második lépéseként a kormány egy egységes, erős örökségvédelmi háttérintézmény létrehozásáról döntött. Ennek során a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központhoz (Forster Központ) kerülnek a Lechner Lajos Tudásközpont (LLTK) örökségvédelmi feladatai, továbbá a Magyar Nemzeti Múzeum részét képező Nemzeti Örökségvédelmi Központ (NÖK) által ellátott egyes feladatok is. Az így létrejövő szakmai középirányítói szervezet integráltan és koordináltan, együttesen látja el az állam kulturális örökségvédelmi feladatait. A szintén a Miniszterelnökség alá tartozó kormányhivatalok örökségvédelmi hatósági feladatai a jövőben is megmaradnak.
A Forster Központ új feladatai a régészeti feltárásokhoz kapcsolódóan:
– előzetes régészeti dokumentáció készítése, próbafeltárások végzése
– nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti előkészítés és koordináció, „egyablakos ügyintézés” megteremtése,
– szempontrendszerek, protokollok, irányelvek kidolgozása
A tervezett módosítások, az úgynevezett „egyablakos ügyintézés” megteremtése nem érinti a megyei hatókörű múzeumok gyűjtéssel, tudományos feldolgozással kapcsolatos jogosítványait, így az előző kormányzati ciklusban megerősített, a megyei jogú városok fenntartásába került múzeumok továbbra is fontos szereplői lesznek annak a régészeti feltárási folyamatnak, amelynek a végén, a területükön feltárt értékes leletek az ő gyűjteményeiket és kiállításaikat fogják gazdagítani.
A NÖK átszervezésével és a feladatátadással kapcsolatos egyeztetésekkel párhuzamosan megkezdődött a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításának előkészítése. Ennek részeként rendezzük meg – a Miniszterelnökség Parlamenti Államtitkárságának kezdeményezésére, a Forster Központ bevonásával – a 2014. október 8-ai társadalmi egyeztetést.
Az egyeztetésre meghívtuk a Magyar Nemzeti Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, a régészeti gyűjtőkörű területi múzeumok, a megyei hatókörű városi múzeumok, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézete, a régészeti tanszékkel rendelkező egyetemek, az MTA Régészeti Bizottsága, az Ásatási Bizottság, a Magyar Régész Szövetség, a Vidéki Múzeumok Szövetsége, a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat, a Pulszky Társaság, továbbá mint legnagyobb állami beruházó, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. képviselőit.
Az egyeztetés tapasztalatainak figyelembe vételével kezdődhet meg a törvény módosítása, amelyet a Miniszterelnökség még ez év őszén be kíván nyújtani az Országgyűlés elé.
MINISZTERELNÖKSÉG
Parlamenti Államtitkárság
A múzeumok feltárási jogosultságával kapcsolatban a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége elnöke, Kálnoki-Gyöngyössy Márton 2014. október 3-án írt levele Puskás Imre örökségvédelemért felelős helyettes államtitkár részére itt olvasható!
Fotó:sirasok.blog.hu
