Egy százalékon múlott
MÚZEUMFELÚJÍTÁS
Kilencvenkilenc százalékban elkészültek a Bánsági Múzeum épületének felújításával, a Temes megyei önkormányzat mégis leállította a beruházást.
| Gurzó K. Enikő |
2015-03-04 07:35 |
Ismét politikai csatározás áldozatává vált a Bánsági Múzeum. Az új megyei vezetés úgy ítélte meg, rossz a Hunyadi-kastély rehabilitációjának terve, ezért leállította a munkálatokat. A határozat mindenkit váratlanul és kellemetlenül ért, hisz a temesvári közgyűjtemény 2011 óta egyáltalán nem látogatható, idén tavasszal kellett volna újból kitárnia kapuit a publikum előtt. A hatóságok azzal indokolták döntésüket, hogy a megye előző vezetése átgondolatlan tervre kért uniós támogatást, ráadásul nem sikerült tartania a határidőket, nagy lett a csúszás, hosszabbítást nem kaptak.
A beavatkozást eredetileg kétszakaszosra tervezték: az elsődleges cél a megroggyant falak konszolidálása – ezt el is érték; a második az ingatlan restaurálása, amelynek 2013-ban kellett volna nekilátniuk, ám erre nem került sor. Mindennek fedezésére a korábbi közigazgatási ciklus elöljárósága 52,5 millió lejt, azaz közel 11 millió eurót szerzett, ebből az önrész 18 millió lej (megközelítőleg 4 millió euró). A tétel többi részét vissza nem térítendő összegként kapták meg.
Bár a legátfogóbb és legmarkánsabb beavatkozásokhoz 2010-ben kezdtek hozzá, a mocsárra, cölöpökre emelt épületen már 2006-ban is végeztek alapvető javításokat: a kiállítóterek többségét ekkor el is bontották. Azt hitték, másfél év alatt elvégzik a szükséges teendőket. Nem így lett: a süllyedést nem tudták teljesen megfékezni, a 60 éve elhanyagolt falakon további repedések keletkeztek. Ekkor fogalmazódott meg az az elképzelés, hogy arra, amit másfél esztendő alatt képtelenek voltak orvosolni, még kérnek hármat, és így a Bánságnak végre ismét lesz biztonságos, modern múzeuma. Legutóbb azonban, mégpedig az épületstatikai megerősítés során, az északnyugati tornyon jelentek meg nemkívánatos hasadékok. Ezek eltüntetésével a megyei tanács nem foglalkozott, az ügy levezénylése, a hiba kiiktatása a múzeumot terhelte. Problémák adódtak a tető alatt is, ahol egy ideig festményeket és egyéb műtárgyakat raktároztak: ide rendszeresen befolyt az esővíz. Mindeközben az udvaron és a földszinten régészeti ásatások folytak. Mivel más megoldás nem akadt, közönségkapcsolati feladatait a közgyűjtemény munkaközössége átköltöztette a felújított Terézia-bástyába, ahol korábban az etnográfiai részleg működött; időszakos tárlatait az intézmény máig ott rendezi meg.
Az összetűzések, csetepaték és váratlan fordulatok miatt 2014-ben két igazgatócsere is történt. A munkálatokat elindító direktor egészségügyi okokra hivatkozva lemondott, helyét a megyei önkormányzat elnökének személyi asszisztense vette át, de csak megbízottként. A vezetői székbe került újságírót sok támadás érte, ezért néhány hét után eltávolították, azaz helyet cserélt a skanzen igazgatójával. A változások máig egyetlen, bár nem csekély pozitívumot hoztak: most már csak a parlament jóváhagyásán múlik, hogy a bánsági közgyűjtemény nemzeti múzeumként működjön tovább, egyedüliként ilyen kivételes státusszal a nyugati országrészben. Ez persze még nem jelenti, hogy tisztázódott, mikorra várható a tényleges intézményátadás, -nyitás.
A temesvári múzeum 1872-ben létesült Délmagyarországi Történeti és Régészeti Társulat néven, és 1876-ig a római katolikus püspöki palotában működött. 1879-től adminisztrációját a Múzeumegylet végezte, amely 1884-ben Ormós Zsigmond műtörténész és főispán vezetésével összeolvadt a már említett társulattal. Az így megalakult egyesület az egyre gyarapodó kollekcióval rendelkező intézmény számára felépítette a ma akadémiai könyvtárnak helyet adó belvárosi épületet. 1889-ben itt rendezték be a képtárat, a szakkönyvtárat és a múzeum levéltárát, és ugyanitt volt látogatható a régészeti, valamint az őstörténeti anyag, amelyet az egyesület tagjai kutattak fel a környéken. Ennek jelentős része a gyakori költözködéseknek és a rossz kezeknek tulajdoníthatóan sajnos elveszett. A Hunyadi-kastély 1948-ban pártutasításra lett a múzeum székhelye. A művészeti osztály 2006-ban önállósult, a néprajzi falumúzeummá alakult.
Az 1990-es évekre életveszélyes állapotba került temesvári erőd alapjait Károly Róbert király vetette meg, aki maga is gyakran időzött falai között. A későbbi koronás fők is megszálltak benne, ha Temesváron át vezetett az útjuk. A vár a 14. század végén jutott jelentős szerephez, amikor a törökök ellen harcoló nagyurak (többek között Hunyadi János) tulajdonába került: ők innen szervezték a délvidék védelmét. Kinizsi Pál és Losonczy István is élt benne 1722 és 1765 között. A törökök kiűzése után a védművet átépítették és megerősítették, ám 1848‒49-ben részben felrobbantották. Várjellegét 1892-nem szüntették meg, középkori falainak zömét elbontották. A Bánsági Múzeum a vár egykori magjában, a palotában működik, ezt a történelmi ingatlant szeretné mielőbb restauráltatni és kulturális, közgyűjteményi központként fenntartani, hasznosítani.
