MAPS a Ludwigban vagy Ludwig a MAPS-en?
MÉDIA
Hogyan őrizhetjük a meg az eleve digitálisan született művészeti alkotásokat?
| Aranyos Sándor |
2015-11-26 14:52 |
Mindegyik kifejezés helyes. Ugyanis Közép-Kelet Európában a Ludwig Múzeum szeretne iránymutató lenni a médiművészeti alkotások gyűjteményezési, megőrzési, restaurálási problémáiban. A térképre pedig egy európai konferencia sorozat magyarországi helyszíneként kerül fel a Kortárs Művészeti Múzeum. A nemzetközi diskurzus a Ludwig és a C3 Kulturális és Kommunikációs Alapítvány közös szervezése. A londoni Tate Modern és az aacheni Ludwig Forum után a Ludwig Múzeum helyezi szakmai kereszttűzbe december 7-8-án a 21. században egyre több közgyűjteményt érintő problémát: Hogyan őrizhetjük a meg az eleve digitálisan született művészeti alkotásokat?
A kérdéskört talán egy kicsi messzebbről kellene indítani. Hiszen amikor egyre több művészeti, néprajzi és történeti múzeum helyezi kutatási és interpretációs stratégiáinak fókuszába a jelen és a közelmúlt társadalmi, gazdasági problémáinak reflexióját, akkor felvethető a kérdés, hogy a digitális eszközökkel készített műtárgyakat hogyan fogjuk raktározni és megőrizni? Minden intézmény határozott koncepcióval rendelkezik a gyűjteményeik jelentős részét kitevő, úgymond hagyományos eszközökkel előállított műtárgyaik rendszerezésével, restaurálásával kapcsolatban. De mit kezdjünk a többórányi diktafonnal felvett mélyinterjúval, a Taxis blokádról készített archív videófelvétellel, vagy egy kortárs videóinstallációval. A példák sorát hosszan lehetne folytatni, de mindegyik alkotást egy közös dolog köti össze: hogy médiaművészeti alkotások.
A szimpózium szervezője Kónya Béla, a Ludwig Múzeum gyűjteménykezelő főrestaurátora és műtárgyvédelmi felelőse szerint „a médiaművészeti alkotások többsége technológia alapú, általában hardver- és szoftverösszetevőkből épülnek fel”, de ebbe a kategóriába sorolhatóak még bizonyos „fotó- és fotótechnikai eljárásokkal készült műalkotások” is. „Már a ’90-es években megjelent az a fajta nemzetközi igény, hogy meg kell őrizni a médiaművészeti alkotásokat és a szoftver alapú műveket. A médiaművészet egyszerre jelentheti a digitális művészetet, a szoftver alapú művészetet, esetleg a time based médiát is, és még számtalan meghatározást, amelyre jelenleg nincs egyezményes fogalom.” Az ún. „time based” média legfontosabb jellemvonásai, hogy azokat nem lehet leírni az olyan mérési dimenziókkal, mint a szélesség, hosszúság, magasság. Ezekbe a nézőpontokba ugyan néhány műtárgy besorolható, mint például egy VHS kazetta, viszont az adathordozón található tartalmat kell műtárgynak tekintenünk. Ezen alkotások fizikai vetületei szerteágazóak lehetnek, viszont van egy olyan tényezőjük, amelyekkel mindegyik probléma nélkül leírható. Ez pedig az idő: legfontosabb jellemzőjük az időtartam. A kortárs muzeológiai módszerek egyre nagyobb számban használnak audiovizuális eszközöket, multimédiás alkotásokat, animációs filmeket a kiállítási narrációkban. Ha az irányok a jövőben nem vesznek komolyabb fordulatot, akkor igen aktuális problémakört vet fel a Kortárs Művészeti Múzeum.
Mi a MAPS célja?
A MAPS – Media Art Preservation Symposium célja az oktatás, a kutatás és az új módszerek megismerése. Ha megvizsgáljuk a Múzeum hagyományos hármas funkciójának (gyűjtés – bemutatás – megőrzés) hatosra bővült (gyűjtés – feldolgozás – bemutatás – ismeretátadás – megőrzés – digitalizálás) sorát, akkor újfent a téma időszerűsége mellett kell voksolnom, hiszen minden egyes ponthoz köthetőek ezen fajta alkotások. A hazai és nemzetközi restaurátorok, művészettörténészek, digitalizálással, archiválással és gyűjtemény menedzsmenttel foglalkozó kollégáknak meg kell ismerkedniük a médiaművészeti alkotások körében jelentkező szakmai kérdésekkel. A csoportba tartozó műtárgyak készítéstechnikájának kutatása pedig a preventív konzerválás, a restaurálás, illetve a raktározás területén veti fel a kutatási eredmények, gyakorlatok megismerésének a szükségességét. Hiszen ezen tudás nélkül a kulturális örökségünk megóvása és minden polgár számára történő eljuttatása csorbát szenvedhet. A tanácsokozás céljai egyértelműen kiemelik a téma fontosságát, ugyanis a nemzetközi példák, a már bevált technológiák megismerése, adaptálása és alapvetően az „új fajta” műtárgyak gyűjtési módszertanának kogníciója nélkülözhetetlen a hazai muzeológiai élet folyamatos innovációjához, kiállításaink megújításához.
2015. december 7. és 8-án tehát MAPS – Media Art Preservation Symposium a Ludwig Múzeumban. A tanácskozáson mindösszesen 100 fő vehet részt, így a regisztráció limitált.
