A Filmhéten most a múzeumok is tarolhatnak
MOZI
Csontok, múmiák, magyar antropológusok a mozivásznon! Három múzeumi témájú film is versenybe szállhat.
| Magyar Természettudományi Múzeum |
2016-03-02 08:07 |
Olyan még nem volt, hogy egyszerre három, múzeumban forgatott antropológia témájú film is versenybe szállhat a tegnap induló Filmhét kapcsán. Kiss-Stefán Mónika, a Magyar antropológusok szóvivője több hónapon át kamerával is nyomon követte a magyar és nemzetközi antropológusok rejtélyeket feltáró kutató munkáját.
Szóra bírt múmia
Rejtélyes múmia a Természettudományi Múzeumban. Leltári szám nélkül, amputált lábakkal, több évtizeden át a gyűjtemény mélyén. Nem tudni ki ő, honnan származik, hány éves, miben lelte halálát. Nincsenek papírok, jegyzetek. Csupán a mumifikálódott test. A nemzetközi múmiakutatások kiváló nagyjai Pap Ildikó és Szikossy Ildikó, Dr. Karlinger Kinga radiológust hívták segítségül, hogy megállapítsák a férfi kilétét. A CT alapján kiderült, hogy az ismeretlen természetes úton mumifikálódott, belső szervei csodálatosan megmaradtak. Milyen sérül okozhatta a vágásokat a testén? Ki amputálhatta a lábát? Milyen társadalmi rétegben és hány évig élhetett? Vajon erőszak áldozata lett? A válasz az antropológusok fejében.
Arcok a sírból
Éveken át Janus Pannoniust lágy vonású ifjúnak gondoltuk. Ez a teória megváltozott, mikor is előkerült a csontváza, amin számtalan vizsgálatot végeztek a szakemberek. A koponya alapján a Természettudományi Múzeum munkatársa, Kustár Ágnes elkészítette az arcrekonstrukciót, ami alapján fény derült, a költő valódi énjére. De vajon milyen volt az arca a várkapitány, Dobó Istvánnak, vagy éppen Szent László királyunknak?
Magyar múmiák Albert Zink asztalán
Ötzi, Tutanhamon, váci múmiák. Közös bennük az, hogy Albert Zink és Olivier Dutour antropológusok mindnyájukat vizsgálta már. A kutatócsoport arra volt kíváncsi, vajon 250 évvel ezelőtt milyen volt Staphylococus aureus baktérium DNS állománya. Ez az a szuperbaktérium, amely majd minden ismert antibiotikummal szemben rezisztens, és felelős a kórházak intenzív osztályain fekvő, legyöngült szervezetű betegek haláláért. A múmiakutatás eredményei segítenek abban, hogy megtudhassuk, hogy a baktérium DNS evolúciója a hosszú évek folyamán hogyan változott. Így talán megfejtik annak a titkát is, hogy miként tehetünk ellene.
A filmekről bővebben: itt
Pap Ildikó antropológus-muzeológus, Szikossy Ildikó antropológus-muzeológus
