Numizmatika és a Társtudományok Konferencia
Szeged, Móra Ferenc Múzeum
Immáron kilencedik alkalommal jöttek össze a hazai numizmatikusok, valamint azok a kutatók, akiknek munkája valamilyen módon érintkezik a numizmatikával.
| Torbágyi Melinda |
2011-10-31 09:06 |
Immáron kilencedik alkalommal jöttek össze a hazai numizmatikusok – hivatásosok és nem hivatásosok –, valamint azok a kutatók, akiknek munkája valamilyen módon érintkezik a numizmatikával. A konferencia sorozat majd húsz évvel ezelőtt indult, méghozzá éppen Szegeden, a Móra Ferenc Múzeum Éremtárának kurátora, dr. Nagy Ádám kezdeményezésére. A Magyar Numizmatikai Társulat mindig egy másik intézménnyel – múzeum, levéltár, tudományos társulat – karöltve szervezte a tudományos üléseket, s Szeged ebben már három alkalommal is partner volt.
A jelen konferencia igen változatos előadásai négy fő téma köré szerveződtek: ikonográfia, gazdaságtörténet, fémösszetétel vizsgálat, falerisztika.
Juhász Lajos (ELTE PhD hallgató) a Pannonia ábrázolások eredetét, jelentéstartalmának változásait vizsgálta a 3. századi római pénzeken. Ujszászi Róbert (Móra Ferenc Múzeum) a 13. századi magyar pénzeken szereplő mitikus állatok értelmezését kutatta: honnan erednek a képek, átvett vagy önálló alkotások, mi lehet ábrázolásuk jelentése. Gyöngyössy Márton (Ferenczy Múzeum, Szentendre) előadásának témája a szentek ikonográfiája a késő középkori magyar pénzverésben, az ábrázolások változásainak történeti, ideológiai háttere. Izgalmas és formabontó előadással szerepelt Viszóczky Ilona (Herman Ottó Múzeum, Miskolc), aki egy tardi hímzésminta eredetével foglalkozott, melyet „kosutbankós” motívumként ismer a népnyelv.
A gazdaságtörténetet három előadás képviselte: Buza János professzor (Corvinus Egyetem) egy technikai újítás, a vonópad bevezetésének hatását vizsgálta a körmöci pénzverdében a 16. század elejéről. Kovács György (Szegedi Egyetem, Gazdaságtörténeti fakultás) a konzervatív Dessewffyek pénzelméleti munkásságát tárgyalta a 19. század első feléből. Fári Irén (Móra Ferenc Múzeum) szegedi iparosok hagyatéki leltárait elemezte a 20. század első feléből, vagyoni helyzetük alakulása szempontjából.
A hazai numizmatikában még mindig gyermekcipőben járó fémösszetétel vizsgálatok eredményeit és problémáit két régész előadása érintette. Türk Attila (Móra Ferenc Múzeum, Szeged) a honfoglaló magyarok sírjaiban talált idegen pénzek és a fémmellékletek közötti kapcsolatot próbálta kideríteni. Lehetséges-e, hogy az ezüst tárgyak nyersanyaga a hadjáratokon zsákmányolt ezüstpénzek beolvasztásából származott. Varga Máté (Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár) a Visegrádon előkerült késő középkori pénzek anyagvizsgálatának első eredményeiről beszélt.
A falerisztika mindig előkelő helyen szerepel a társtudományi konferenciákon, s most is több ilyen témájú előadás szerepelt, pl. Pallos Lajos (Magyar Nemzeti Múzeum) a Szent István Rend kitüntetettjeinek társadalmi összetételét vizsgálta a rendjel adományozásának különböző korszakaiban. Makai Ágnes (Hadtörténeti Múzeum) az 1848-49-es szabadságharc kitüntetéseinek újabban ismertté vált példányait mutatta be. Sallay Gergely (Hadtörténeti Múzeum) pedig az angol-magyar kapcsolatokat vizsgálta a kitüntetések adományozása fényében.
A klasszikus numizmatikát képviselte Szilágy Mihály (Magyar Numizmatikai Társulat) előadása a magyar pénzverés keleti gyökereiről. V. Székely György (Katona József Múzeum, Kecskemét) néhány Árpád-házi pénz keltezését próbálta pontosítani a régészeti adatok segítségével. Soós Ferenc és a bácskai Gerlovics Szilveszter (Magyar Numizmatikai Társulat) közös előadása az utolsó szlavón dénárok kérdését tárgyalta.
Török Pál (Magyar Éremgyűjtők Egyesülete) a Bécsben tevékenykedő magyar éremművészek munkásságát mutatta be, felvetve ennek kapcsán azt a manapság sokat vitatott kérdést, hogy ki is a magyar. Nagy Ádám, konferenciánk szülőatyja érdekes témával szerepelt, pénzek és irodalom, „numizmatikai” utalások Tömörkény novelláiban. Mekis Tamás (ELTE, BTK, Budapest) egy 19. század eleji régiségbúvár életéről, tevékenységéről beszélt, de ennek kapcsán egy művelt, közéletben résztvevő nemesi család több generációjának életébe is bepillantást nyerhettünk.
A konferencia három napján mintegy 70 hallgató vett részt, és az előadásokatt is kísérő élénk viták a hallgatóság érdeklődést és hozzáértését jelezték. A kitűnően szervezett és lebonyolított konferencia a Móra Ferenc Múzeum, és elsősorban dr. Ujszászi Róbert munkáját dicséri.
