Hanukatalizátor Díj 2016
DÍJ
Innováció kategóriában a 100 év - 100 tárgy - a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár kiállítása kapta meg azt a díjat, mellyel azokat jutalmazzák, akik kiemelkedően aktívan veszik ki részüket a zsidó közösségi élet építéséből.
| Magyar Múzeumok Online |
2016-12-29 12:53 |
"A Hanukatalizátor Díjjal a Bálint Ház a közösség szolgálatát kívánja elismerni. Kimondott célunk, hogy minél többen, különösen a fiatalok, lássák: értéke van annak, ha egy szervezet vagy egyén aktívan, akár erőn felül tesz a környezetében élő társaiért, tevékenyen részt vesz a közösségformálásban " - mondta el a díjról Fritz Zsuzsa, a Bálint Ház igazgatója.
A pár évvel ezelőtt alapított díjat idén december 27-én két kategóriában osztották ki a Bálint Házban, az innováció (innovatív egyéni vagy szervezeti közösségi kezdeményezések) kategóriában a 100 év - 100 tárgy - a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár kiállítása nyert el. A 100 év - 100 tárgy kiállítás a 32 éve változatlan állandó kiállítás régi helyét próbálja betölteni, teljesen új alapra helyezve a magyar zsidó kultúráról és közösségekről való múzeumi gondolkodást. Nem a közösség eseménytörténetét veszi végig évről évre, hanem a múzeum és a levéltár gyűjteményi idejét tekinti alapnak és azt javasolja először: gondolkodjunk az időről.
A díjjal kapcsolatos bővebb információ a Bálint Ház honlapján olvasható.
Egy tárgy a 100! 100 év - 100 tárgy kiállításból:
14. Tóravért
Fridericus Becker, Pozsony, 1810 ezüst, trébelt, vésett Weisz I. (Jászberény) ajándéka, 1910
A szabad királyi városok és a városokban működő céhek még a modern kor hajnalán is éltek azzal a középkorból megmaradt jogukkal, hogy nem engedtek zsidókat falaik vagy tagjaik közé, ezért ebben az időszakban csak elvétve találunk zsidó mestereket. A 18–19. század fordulóján mindössze két olyan település volt a Magyar Királyságban, ahol a földesurak speciális engedélyeinek köszönhetően zsidók is lehettek ötvösök: Óbudán a Zichyeknek, Pozsony-Várteleken pedig a Pálffyaknak köszönhetően. Természetesen judaikákat is készítettek, ami ritkaságszámba ment Közép-Európában, ahol a korlátozó rendelkezések miatt még a zsinagógai szertartási tárgyak jelentős részét is nem zsidó mesterek készítették. A pozsony-várteleki zsidó Becker család tagjai kiemelkedő ötvösmesterek voltak, akik a hétköznapi ezüsttárgyak mellett tóraékszereket is készítettek a környező zsidó közösségek tóratekercseinek díszítésére. Ezek közül való a jászberényi Weisz I. által ajándékozott tóravért is, amely a korszak tóravértjeinek baldachinos formáját az akkor divatos díszítési stílussal ötvözte.
