Hová költözhet a Néprajzi Múzeum?
Múzeumok mozgásban
Körvonalazódó Andrássy negyed, brand névre váró MúzeumLiget, felújítandó ingatlanok, felfedezendő régi közlekedési eszközök, újabb múzeumköltöztetési ötletek. Szőcs Géza és Baán László sajtótájékoztatója 2011. december 6-án.
| Berényi Marianna |
2011-12-07 09:04 |
Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár, valamint Baán László kormánybiztos, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója stílusosan a Hősök tere és a Dózsa György út mellett egy kávézóban várta a sajtó képviselőit, hogy megosszák az Andrássy negyed és azon belül az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes (MúzeumLiget!) koncepciójával kapcsolatos legfrissebb újdonságokat.
− Ha 120 évvel ezelőtt élnénk, egyetértenék a szkeptikus hangokkal – mondta Szőcs Géza, arra utalva, hogy az Andrássy út, a Városliget és a földalatti is megvalósíthatatlan elképzelésnek tűnhetett a kortársak számára. – Most viszont már meglévő értékek megóvásáról van szó, azzal a céllal, hogy Magyarországot vonzó turisztikai célponttá, kulturális hatalommá tegyük.
Az államtitkár szerint ehhez nem feltétlenül van szükség „gigaberuházásokra”, elég ha megnézzük, melyik „históriai értékű” épület alkalmas olyan új funkció befogadására, amely hozzájárul az Andrássy negyed kulturális életének fellendítéséhez. Városi paloták, villák bemutatásával, múzeumok koncentrálásával, kulturális intézmények elhelyezésével, egykori kávéházak rekonstrukciójával – mindezt európai uniós forrásokból – a terület turisztikailag vonzóbbá, gazdaságilag erősebbé válhat.
Az elképzelésnek megfelelően már el is kezdődött az Andrássy út környékén az elsősorban állami tulajdonú épületek számbavétele, és úgy tűnik, az új funkciókról szintén megindult az ötletelés. „Tele vagyunk félig ismert, félreismert épületekkel!” – jegyezte meg Szőcs Géza.
A jelenleg üresen álló MÁV-székház (Andrássy út 73–75.) például a Néprajzi Múzeum új épületeként merült fel, míg az „Operaénekesnő Háza” elnevezésű világhírű, korai modern villa (Bajza utca10.) jelenlegi méltatlan szerepéből kilépve a Kassák Múzeumnak adhatna végleges helyet.
A Nyugati pályaudvar területén található Hargita csarnokról (a Podmaniczky 51–59. számmal szemben) is kevesen tudják, hogy a főépülettel csaknem azonos alapterületű, szép belső terű ipari létesítmény, amely nehéz tárgyak mozgatására alkalmas daruival, sínrendszerével műszaki, vasúttörténeti múzeumként is működhetne. A most Óbudán található Vasarely Múzeum is közelebb kerülhetne anyaintézményéhez, a Szépművészeti Múzeumhoz, ha a Dózsa György út és a Rippl-Rónai utca között, a földalatti egykori remízének helyére költözhetne. Hasonló funkcióváltásra számíthat a késő szecessziós Schiffer-villa (Munkácsy Mihály u. 19/a) is, amelyet eddig a VPOP birtokolt. – Luxus, hogy néhány bürokrata élvezze azt a hihetetlen gazdagságot, ami nemzetközi érdeklődésre is számot tarthat! – mondta Szőcs, aki szerint a magántulajdonban lévő Állami Balettintézet és az Ajtósi Dürer sori volt Szent Szív iskola épületének sorsát is napirendre kell tűzni.
Baán László szintén az „értékőrzés” jegyében vette át a szót, hogy az Ötvenhatosok terére tervezett új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttesről, a MúzeumLigetről ejtsen néhány szót. Itt kap majd helyet az Új Képtár (a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria jelenlegi gyűjteményeinek 19. századtól napjainkig ívelő anyaga) és a Kecskemétről átköltöző Magyar Fotográfiai Múzeum. Ez utóbbi intézmény átköltöztetése azért is fontos lenne, mert jelenleg évi háromezer látogató tekinti meg a múzeum gazdag anyagát, míg a MúzeumLigetben a nemzetközi érdeklődésre is számot tartó gyűjteményre 300 ezren is kíváncsiak lehetnek. – Az új épület ugyanakkor nem jelentené a kecskeméti kiállítóhely megszüntetését! – emelte ki Baán László, azaz a néhány ezer érdeklődő továbbra is találkozhatna az alapítvány által működtetett múzeum kiállításával a városban.
A kormánybiztos arról is beszélt, hogy a következő időszakban derül ki, a két múzeum mellett lehetséges-e még egy épület elhelyezése a területen. Az biztos, hogy 2012. június 30-ig kell az Ötvenhatosok terére tervezett épületek, intézmények koncepcióját a kormány elé terjesztenie, majd a kabinet döntését követően a tervpályázat kiírásának határideje várhatóan 2013. szeptember 30. lesz. A Városliget és környéke így is sűrű intézményrendszerrel bír, amely a beruházások és együttműködés révén, új brandként évi 10 millió látogató számára is vonzó célpont lehet – ez akár be is hozhatja az árát. – Budapest többre érdemes, mint hogy a romkocsmáiról legyen híres, a projekt során visszanyerheti régi ragyogását, csillogását – zárta felszólalását Baán László.
Szőcs Géza kiegészítette ezt mindazzal, hogy az Andrássy út másik végéről hiányzik egy olyan térsziget, amely lezárná a sugárutat. Szeretné, ha a korábban elpusztult Andrássy szobor újragondolt változata – üvegből, huzalokból, a szobor fantomjaként, remake-ként – egyenesen ránézne a nevét viselő sugárútra. Baán László ezt kiegészítette azzal, hogy egy építészeti, művészeti „jel” valóban méltó módon osztaná meg az Erzsébet tér előtti teret.
Szőcs Géza, aki saját bevallása szerint órákig tudna a feltáratlan értékekről beszélni, arról is említést tett, hogy a földalatti szerelvényei három év múlva „veszítik el szavatosságukat”, miközben az öt egykori szerelvényből három Magyarországon található. (Egy Németországban és egy az Egyesült Államokban.) Elképzelései szerint ezeket vagy üzembe kellene állítani, vagy hozzájuk hasonló újakat lehetne gyártatni.
Amikor újságírói kérdésre szóba került a terület közlekedési koncepciója, Baán László elmondta, hogy az egyik első lépés lesz a Hősök terén áthaladó forgalom csökkentése. Szőcs Géza ezt kiegészítette azzal, hogy megvizsgálják, alagútba terelhetik-e a Dózsa György út forgalmát. A gyalogos forgalmat pedig kiegészíthetné a tervezett, nemzetközi szinten példanélküli omnibuszjárat, vagy ugyancsak óriási attrakció lehetne a Duna fölött az ún. repülő komp. (A hidak előtt használt révésztechnikáról bővebben: itt)
Ugyancsak újságírói kérdésre került szóba az a kormányhatározat, amelynek értelmében a teljes állami intézményrendszert át kell vizsgálni. Mint kiderült, valamennyi nemzeti kulturális intézmény működése biztosított lesz, de szervezeti integrációk, összevonások várhatók a költséghatékonyság jegyében. Szőcs Géza külön kiemelte a „Néprajzi Múzeum és a Skanzen egyesítésének ideáját”, valamint az Építészettörténeti Múzeum és a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága összevonását. Erről azonban részletesebb információ nem hangzott el, mivel Baán László hozzáfűzte: míg az intézmények működtetése hazai forrásból történik, addig a fejlesztések az Európai Unió támogatásával valósulhatnak meg, hiszen ez saját erőből lehetetlen. Ennek várható költségeiről még nem tudunk bővebbet, az biztos, hogy 150 milliót különítettek el az elkövetkező két évben elkészítendő hatástanulmányokra, előkészítő munkálatokra.
