Bemutatjuk a szentesi Koszta József Múzeum Fridrich Fényírdáját
A villanyvilágítás kezdeteit megelőzően a fényképezés csak természetes megvilágítással történhetett. A célszerűen kialakított, ún. napfényműtermek tették lehetővé a fényképezés elterjedését, a gyorsan növekvő - elsősorban polgári - tömegigény kielégítését. Az egykori ilyen műtermek egyik fala vagy tetőszerkezete lényegében nagy üvegablak volt, amit egy- vagy többrétegű fényzáró, fényoszlató és a fényképezéshez szükséges, megfelelő fény biztosítása érdekében mozgatható textilfüggöny borított. Az 1910-es évekig számos ilyen műterem volt a fővárosban és az országban egyaránt. Számuk a villamos- és a műfényvilágítás elterjedésével rohamosan csökkent. Néhány egykori budapesti műterem még ma is létezik, de berendezve, múzeumi kiállítóhelyként csak a Nagymező utcai Mai Manó Ház három napfényműterme, valamint itt, Szentesen a Fridrich-féle fényirda látogatható.
A műszaki és technikatörténeti emlékekben nem túl gazdag alföldi tájon igazi kuriózumnak számít a Kurca-parti város főterén álló egykori megyeházában székelő Koszta József Múzeum ipartörténeti bemutatóhelye,...
A 2016-ban induló interjúsorozat magyarországi múzeumigazgatókat kérdez. A második válaszadó dr. Béres Mária régész, a szentesi Koszta József Múzeum igazgatója.
A Magyar Múzeumok Online a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület internetes folyóirata. A Pulszky Társaság fenntart minden, a portál
bármely részének bármilyen módszerrel, technikával történő másolásával és terjesztésével kapcsolatos jogot.
Kedves Látogató!
A Magyar Múzeumok oldala megújult, ez a felület a korábbi tartalmak archívuma. Amennyiben az új oldalt szeretné böngészni e helyett, kattintson ide.