A magyar Barbizon festőjétől a festészet meggyilkolójáig
Friss, ropogós heti kiállításajánló
Budapesttől Szegedig
| Magyar Múzeumok Online |
2013-02-08 08:55 |
Thorma János, a magyar Barbizon festője
A nagybányai művésztelep egyik legjelentősebb alkotójának életművét tekinti át minden eddiginél nagyobb anyaggal a Magyar Nemzeti Galéria. A Szépművészeti Múzeummal történő újraegyesítést követően rögtön egy nagy "újrafelfedezéssel" jelentkezik a galéria: Thorma János életművét a festő halála után - egy rövid, 1939-es tárlat kivételével - nem láthatta gyűjteményes kiállításon a budapesti közönség. Az anyag egy nemzetközi kiállítás-sorozat utolsó állomásaként - Kecskemét, Kiskunhalas, Nagybánya, München, Stuttgart és Berlin után - érkezett a Nemzeti Galériába, ahol egy jelentősen bővített, 125 munkát felvonultató változatával találkozhat a látogató. A kiállítás egyik "szenzációszámba menő" festménye: a Békesség veletek című nagyméretű olajkép, Thormának ezt az egyik főművét hosszú ideje keresték a művészettörténészek, míg végül az MNG raktárából került elő, összetekerve. Thorma János valóban a "magyar Barbizon", azaz a nagybányai művésztelep festője volt, de több is ennél: a korszakos jelentőségű alkotóműhely alapítója is, nem véletlen, hogy Thorma halálának évében a művésztelep is befejezte működését. A hét nagyobb egységre tagolt kiállításon gazdag válogatás szerepel a festő portréiból, történelmi és realista munkáiból, népi életképeiből, tájképeiből, külön egységet szentelve Thorma János aktjainak, megidézve a festő műtermét is. A kiállítás május 12-ig látogatható.
GEO – NEO – POST a Vasarely Múzeumban
A Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesület (OSAS) mostani kiállításán a geometrikus művészetek második korszakától induló törekvésekből mutatnak be néhányat, öt magyar és öt osztrák művész alkotásain keresztül (Friederich Kiesler (1890), Victor Vasarely (1906), Hetey Katalin (1924), Kovács Attila (1938), Helga Philipp (1939), Kelle Antal (1953), Heimo Zobernig (1958), Jovánovics Tamás (1974), Esther Stocker (1974), Vicente Mar (1979) ). Közöttük sok közös vonást fedezhető fel, jóllehet, mindegyiküket más-más probléma izgatja, más-más gondolkodás és megoldásmód jellemzi.Közös például a rész és egészre vonatkozó, Kieslernél és Vasarelynél teoretikusan is megalapozott felfogásmód, amelyben a rész, mint tovább már nem bontható egység az egészre vonatkozó minőségeket hordoz, a mű az összetevők szoros egymásra vonatkoztatásával jön létre. Közös a formának az organikus és a geometrikus közötti szintézisként való elképzelése. Ugyancsak közös a témák rendszerelvű megközelítése és a természetes geometria vagy a matematika konstruáló elvként való alkalmazása. Bár a bemutatott művek nem mindegyike színes, valamennyi művész számára fontos a fény színt, formát, teret, mozgást, vizuális élményt és interpretációt befolyásoló hatása. Valamennyiüket szigorú forma- és eszközhasználat, a választott téma interdiszciplináris megközelítése, a műfaji határok tágítása vagy a több műfaj közötti szabad közlekedés jellemzi. A kiállítás április 28-ig látogatható
Vonalak alakzatai
Huszonkét fiatal és idősebb grafikusművész mintegy negyven alkotása látható március 10-ig a Nemzeti Táncszínház Galériájában. A tárlaton az absztrakt és a konkrét figuratív munkák mellett játékos, krokiszerű (gyorsvázlat) rajzokat is bemutatnak a művészekre jellemző többféle megoldási stílusban. Az alkotók mindegyike a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének (MKSZI) tagja. A kiállított alkotások között vannak egyedi, színes és ceruzarajzok, rézkarcok, litográfiák, linómetszetek és fotómanipulációk is.
A fiatal alkotók közül látható Martus Éva Elektrosport című humoros térjátéka, Fillenz István helyzetképe, Szepessy Béla Circus Maximus című alkotása, amely régi fotók manipulált grafikai nyomata, valamint Havasi Tamás Ringlispil online című nagy linómetszete is. Végvári Beatrix Dobozvilág című munkáján pedig akváriumszerű dobozokba emberi sziluetteket helyezett. Az idősebb generáció alkotásai közül bemutatják Sulyok Gabriella Munkácsy-díjas művész Sybilla című grafikáját, Balla Margit Titkos kert és Orosz István Kossuth-díjas alkotó Bolondok hajója című sorozatának egyik darabját. Absztrakt grafikákat állít ki Benes József, Velekei József Lajos és Bartha István.
„meg akarom gyilkolni a festészetet”
fogalmazott alig 30 évesen Joan Miró: művészete tiltakozás volt a berögözött szokások ellen. A katalán alkotó poétikus és álomszerű művei keletkezésük korában provokatív munkák voltak, majd mára kanonizált alkotásokként a múzeumok féltett kincseivé váltak. Joan Miró- egy német magángyűjteményből származó - mintegy száz grafikájából nyílt kiállítás a szegedi Reök-palotában. A képek zöme Joan Miró legtermékenyebb időszakából, az 1960-as, 1970-es évekből származik, de van néhány, az 1950-es években, illetve a művész élete végén, az 1980-as években készült alkotás is. A művek hűen tükrözik a furcsa, játékos, szürrealista mirói gondolatvilágot. Miró munkáival csaknem egy évtizede, 2004-ben a Szépművészeti Múzeumban találkozhattak utoljára a látogatók. A kiállítás május 5-ig látható.
