Ma verik meg a nőket!
Aprószentek napja
Ma van az aprószentek napja, azoknak a fiúgyermekeknek az emlékére, akiket az Újszövetség tanítása szerint Heródes a gyermek Jézus keresésekor öletett meg.
| Gebauer Hanga Klára |
2011-12-28 09:34 |
„Aprószentek, Dávid, Dávid,Kint a jégen korcsolyázik,Eltörött a korcsolyája,Nincsen, aki megcsinálja.Fúrja, faragja, mégis faragatlan hagyja,Hogy az új esztendőbenMeg ne varasodjék,Friss és jó egészségben viselje magát.”
Gyerekkoromban sok éven keresztül ébredtem erre a versikére és nagyapám fűzfa suprikájának finom suhogására december 28-án. Ez a nap az egyházi év karácsonyi ünnepkörének része, aprószentek napja, azoknak a fiúgyermekeknek az emlékére, akiket az Újszövetség tanítása szerint Heródes a gyermek Jézus keresésekor öletett meg. A „Mennyországban csengetének…“ című, az Országgyűlés Hivatala és a Néprajzi Múzeum közös fotókiállítására készülve egy egész sorozat aprószentek napi vesszőzést bemutató fotóra találtam a múzeum fotótárában 1961-ből, amelyet Szabó Jenő készített. Az aprószentek-napi vesszőzés, korbácsolás, suprikálás rítusa, ami az ország egész területén ismert volt, szerencsekívánással, egészség- és termékenységvarázslással, adománygyűjtéssel, egyes helyeken pedig 
legényavatással kapcsolódott össze. A legények ezen a napon házról házra járva vesszőköteggel vagy vesszőből font korbáccsal szerencse- és egészségkívánó mondókák kíséretében gyengén megcsapkodják a lányokat, asszonyokat, akik cserébe szalagot kötöttek a korbácsra és megvendégelték a köszöntőket.
Szabó Jenő aprószenteket bemutató fotósorozatának egyik felvétele is látható a január 8-ig megtekinthető Kossuth téri tárlaton, amelynek közel fele az a december 28-i szokás mellet számos karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó hagyományt mutat be a Mikulás-járástól, a Lucázáson, a Paradicsomjátékon, a Háromkirály-járáson, a Heródes-játékon, vagy a Regölésen át a sváb Krisztkindlizőkig, a cigány, szlovák, német és bunyevác betlehemesekig, az eperjesi Jaslicskárokig, vagy a bukovinai csobánolásig. (Képgaléria itt!) Az ünnepi időszakot kísérő dramatikus játékok fotói mellett külön tablókon jelennek meg a szorosan a karácsony napjaihoz tartozó hagyományelemek, míg a tér északi oldalán a téli falu elevenedik meg, az ember és környezete kerül a középpontba. Az embert próbáló hidegben végzett téli munkákat, a közösen halászó férfiakat, nádvágókat, fakitermelőket, jégvágókat, vagy a jeges patakban mosó nők csoportját megelevenítő fotográfiák mellett helyet kap a téli hétköznapok vidám oldala, a hó és jég kínálta szórakozási lehetőségek, a fakutyázás, a csúszkálás, a hógolyózás, a korcsolyázás és más téli közösségi játékok. A múzeum több ezer felvételt őriz ezekben a témákban is, így még az előre meghatározott kiállítási forgatókönyvet követve sem volt egyszerű kiválasztani azt a 124 fotográfiát, ami végül a nyolcvan tablóra került.
A Kárpát-medence egész területéről származó képek 1899-től egészen az 1960-as évekig kísérik figyelemmel a téli falvak életét és az ott gyakorolt alakoskodó szokásokat. A múzeum a kiállítás folytatására ösztönzi a szabadtéri tárlat látogatóit, hogy az 1960 óta eltelt időszak karácsonyait, adventi készülődéseit, téli szokásait bemutató fotógyűjteményt és a hozzájuk kapcsolódó történeteket közösen állítsuk össze. Várjuk a képeket a múzeum facebook oldalán, vagy az adventialbum@gmail.com email címen. Az összegyűlt fotók folyamatosan láthatóak az Adventi Album című virtuális közösségi kiállításon a Néprajzi Múzeum honlapján.
Fotók:
Aprószentek-hordás, Őrhalom, 1961. Szabó Jenő felvétele. Néprajzi Múzeum
Csúszkálók, Székelyföld (Románia), 1930-as évek. Magyar Film Iroda felvétele. Néprajzi Múzeum
Vasas szákos halászok, Sára, 1926. Gönyey Sándor felvétele. Néprajzi Múzeum
