Hova menjünk?
Friss, ropogós a kiállításajánló
Szent László arcrekonstrukciójáért feltétlenül Győrbe, egy kis formatervezett divatbemutatóért a Szlovák Intézetbe,kortárs magyar fotókért a Mai Manó Házba, a párizsi Magyar Műhely avantgárd folyóiratot bemutató kiállításért a PIM-be.
| MTI - MMO |
2012-05-10 18:00 |
Szent László arcrekonstrukciója
A győri bazilikában őrzött Szent László-hermában található koponyaereklye alapján elkészült a lovagkirály arcrekonstrukciója komputerfestési eljárással és készül a király plasztikai arcrekonstrukciója is. A kétféle rekonstrukciós módszer folyamatát, buktatóit és eredményeit bemutató kiállítás szerdán nyílt meg a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtárban.
A komputerfestési eljárást alkalmazó Boda László professzor a megnyitón elmondta: a sikeres arcrekonstrukciót két kudarcos kísérletsorozat előzte meg. A hiányzó állkapocs különösen nehéz feladat elé állította a szakembert. Boda László úgy vélekedett: az arcrekonstrukció nemcsak tudomány - amely a kriminológiában is alkalmazott eljárás, - hanem művészet is, bizonyos fokú intuíciót is feltételez.
Kustár Ágnes, a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusa, a plasztikai arcrekonstrukciót készítő team tagja képek és fotók segítségével ismertette a munka fázisait. Mint elmondta, az arcot "visszaépítik" a koponya alapján. Az arcrekonstrukciót a koponya gipszmásolatára készítik. Elsőként a nyakat és a rágóizmokat építették fel, majd az arc következett az izmok és a lágyrészek figyelembevételével. Ennek során kialakul a szem- és a szájkörnyék karaktere. A szakember az objektivitás fontosságát emelte ki, rámutatva, hogy a módszernek vannak korlátai, így például a haj, a szemöldök, a szakáll jellegzetessége a csontokból nem következtethető ki.
Kustár Ágnes szólt arról is, hogy a koponyaereklye embertani vizsgálata alapján 50-55 éves, markáns férfit jelöltek meg a szakemberek. A metrikus vizsgálatok alacsony és hátrafutó homlokot határoztak meg, jellegzetességként a csontos szemöldökív kiemelkedését és az orrgyök behúzottságát definiálták.
A kutatók munkájának folyamatáról képet adó kiállítás június végéig látható. Szent László plasztikusan rekonstruált arcát pedig a május második felében a Káptalandombon nyíló kiállításon tárják az érdeklődők elé.
Az arcrekonstrukciókat megelőzően a Szent László-hermán és a benne őrzött koponyaereklyén orvosokból, antropológusokból, műszaki szakemberekből álló kutatócsoportok végeztek átfogó természettudományos és műszaki vizsgálatokat a Győri Egyházmegye felkérésére. A magyarországi nemzeti ereklyék történetében mindeddig egyedülálló komplex program fontos spirituális törekvése, hogy Szent László kultuszát az érdeklődés középpontjába állítsa.
Konferencia és kiállítás a Magyar Műhely 50. születésnapján
A Betűk kockajátéka - A párizsi Magyar Műhely öt évtizede címmel nyílik kiállítás csütörtökön a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A magyar avantgárd irodalmi-képzőművészeti folyóirat munkásságáról kétnapos konferenciát is tartanak az intézményben az alapító szerkesztők részvételével.
Az október 28-ig megtekinthető kiállítás rendezője Sulyok Bernadett és Sípos László muzeológusok. A tárlaton három teremben a Magyar Műhely három fő tevékenységi körét mutatják be, a folyóiratot, a könyvkiadót és az alkotói munkaközösséget.
Az első terem az avantgárd lap történetét ismerteti 1962-től napjainkig. Kiállítják a fontosabb lapszámokat, az irodalomtörténeti jelentőségű kiadványaikat, fotókat, különszámaikat is. "A lap jelentősége, hogy a 60-as évektől kezdődően a Magyarországon tűrt kategóriába sorolt itthoni írókat, költőket is publikálási lehetőséghez juttatták, itt jelent meg például 1964-ben Weöres Sándor Tűzkút című kötete is". Az idők során több mint száz könyvet adott ki a kiadó, de megjelentettek Füst Milán, Kassák Lajos, Szenkuthy Miklós, James Joyce előtt tisztelgő különszámokat is.
A második teremben videóösszeállítás tekinthető meg a Műhely-találkozókról, performanszokról. "Az alapító főszerkesztők Nagy Pál és Papp Tibor voltak, hozzájuk kapcsolódott Bujdosó Alpár. Ők határozták meg a lap arculatát, koncepcióját". A harmadik teremben az ő vizuális-költészeti műveik kaptak helyet, emellett a fiatalabb nemzedék alkotóinak egy-egy művét is bemutatják, köztük például Szkárosi Endre, Petőcz András és Székely Ákos alkotásait vagy olyan képzőművészekét, mint Erdélyi Miklós, Haraszty István, Maurer Dóra, Bálint Endre, Megyik János, Pátkai Ervin vagy Schöffer Miklós.
Az évforduló alkalmából csütörtökön és pénteken konferencia idézi fel az elmúlt ötven évet a megalakulástól az 1990-ben Magyarországra költözésen át a lap jelenéig. "A nyugati emigráns folyóiratok között talán az egyetlen, amely máig fennáll. Jelenleg kifejezetten avantgárd és experimentális folyóiratként működik, amely most még inkább nyitott a képzőművészet, az intermedialitás irányában”.
A konferencia E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke és Györe Balázs, a Szépírók Társasága alelnökének köszöntőjével kezdődik. Nagy Pál a Magyar Műhely megalapításáról, a folyóirat működéséről, valamint az 1971-ben alapított Kassák-díjról tart előadást, Papp Tibor a könyvkiadói tevékenységről, műhely francia és nemzetközi kapcsolatairól, Bujdosó Alpár pedig a Magyar Műhely találkozóiról Marly-le-Roi-ban és Hadersdorfban. A konferencián előadást tart többek közt Márton László, L. Simon László, G. Komoróczy Emőke, valamint Juhász R. József is. A konferenciához katalógus kapcsolódik, az előadások szövegét pedig a Magyar Műhely fogja megjelentetni.
A lap ötvenéves évfordulójára emlékezik a VII. kerületi Magyar Műhely Galéria szerda este hat órakor nyíló kiállítása is, ahol a lap egykori és jelenlegi szerkesztői, Bujdosó Alpár, Juhász R. József, Nagy Pál, Papp Tibor, Petőcz András, L. Simon László, Székely Ákos és Szombathy Bálint munkái lesznek láthatók.
Textil – Design. Kiállítás és divatbemutató.
Először mutatkozik be kiállításon és divatbemutatóval nyolc hallgató a trencséni egyetem rózsahegyi (Ruzomberok) ipari formatervezési tanszékéről Budapesten, a Szlovák Intézetben. A kiállítás - amely június 10-ig tart nyitva - a textiltervezéstől az elkészült munkáig kíséri végig a folyamatot, ahogy az anyagból viselet lesz. A tárlat kurátora, Lubica Mrvová dizájner a kiállítási katalógusban azt írta, hogy a divattervezés az anyaggal való játék és kísérletezés. Az alkalmazott anyagok mindegyikét laboratóriumi próbának vetik alá és ez megerősíti vagy elveti az adott anyag vagy technológia alkalmasságát.
Pavol Lizák, a Rózsahegyi Ipari Formatervezési Tanszék vezetőjének katalógus-bevezetőjéből kiderült, hogy 2004 óta működnek önálló tanszékként, de tavaly óta a textiltervezés is bekerült az oktatásba, mert már megismerkedtek a hallgatók a fonal és a szövött anyag struktúrájával.
Csehszlovákia kettéválását követően, 1996-ban született meg a gondolat, hogy a divattervezéshez kapcsolódó textil szakot hozzanak létre Szlovákiában is és Rózsahegyen végül nyolc éve jött létre az ipari formatervezés önálló kara.
A tanszék intézményi profiljának alakulásánál nagy szerepet játszott a csehországi Liberecben működő tradicionális textilgyártás és az egyetemi kar projektjeiben való aktív, alkotó részvétel. A tanszékvezető példaként említette a TEXCO nemzetközi tudományos konferenciák szervezését és a rendezvényeken való közös részvételeket. Ezen felül a szlovákiai Dizájn Központtal a tanszék közösen megszervezte a szlovák közép- és főiskolások Divattervező elnevezésű versenyét és együttműködik különböző szlovák magáncégekkel is.
A hallgatók eredményeit többnyire a közönség is megismerheti kiállításokon és divatbemutatók keretében Szlovákiában és külföldön egyaránt. A rózsahegyi formatervezési tanszék hallgatóinak budapesti bemutatkozása előtt a bécsi és a varsói Szlovák Intézetben volt kiállítása.
RANDOM 2012 a Mai Manó Házban
A kiállítás-sorozat 5 éven keresztül évente megvalósuló kiállítással kíván keresztmetszeti képet adni a 21. század elején a kortárs magyar fotográfiáról, új irányokról, felfedező utakról.
A RANDOM anyaga a mai magyar fotográfia két jelentős alkotói bázisára épül a Magyar Fotóművészek Szövetsége 45 alatti tagjai és az FFS művészei prezentálják.
A koncepció olyan munkák bemutatása, amely nem illeszthető bele a kiállító művész korábbi, esetleg éveken át konzekvensen vitt munkáiba, témáját, stílusát vagy fotóművészeti irányultságát tekintve. Ennek a válogatásnak tükrében - amely egy-egy alkotói kísérlet, vagy egy újabb korszak kezdete,- látatja a magyar fotóművészet jelen útjait. A sorozat koncepciójából adódóan minden alkalommal más kurátort lát vendégül, ezzel is frissítve a kiállítások létrejöttét.
A RANDOM 2012-es kiállításán, melynek kurátora Kincses Károly fotómuzeológus, 23 alkotó 144 munkája látható a Mai Manó Házban. Az alkotók: Borsay Márti, Darab Zsuzsa, Fiala De Gábor, Galyasi Géza Attila, Hermann Gábor, Kaulics Viola, Kádár Levente, Károly Sándor Áron, Kolozsi Beáta, Móró Máté, Mucsy Szilvia, Piti Marcell, Rapi Mariann, Sárközi Péter, Somogyi Márk, Sprenc Balázs, Szabó Benke Róbert, Szami, Telek Balázs, Varga Tamás, Vargha Márk Péter, Vedres Ágnes, Zselinsky Miroslav
