Gyerekvilág, gyerekdizájn
Gödöllői műtárgyak a MoMÁban
A New York-i The Museum of Modern Art (MoMA) 2012. július 29. és november 5. között kiállítást rendez Century of the Child: Growing by Design 1900-2000 (A gyerek évszázada: formatervezett fejlődés 1900-2000) címmel.
| G. Merva Mária |
2012-08-01 09:00 |
Egy svéd újító formatervező és társadalomtudós, Ellen Key jelentetett meg egy könyvet 1900-ban A gyerek évszázada címmel, ami nemzetközi bestseller lett, és ez adta a kiállítás kiinduló gondolatát is. Ellen Key megjósolta, hogy a 20. században intenzív figyelemmel fordulnak majd a gyerek felé a jog, a pszichológia, a nevelés, az egészségügy, a művészet területén. A MoMA kiállítása és a hozzá kapcsolódó katalógus górcső alá veszi a gyerek tárgyi világához kötődő egyéni és kollektív elképzeléseket: „a jövő polgárai”-ról szóló utópisztikus álmoktól a politikai konfliktusok és kizsákmányolás sötét valóságáig. A gyerekdizájn alulreprezentált és gyakran elkülönülten kezelt terület a formatervezés történetében. A MoMA kiállításának az az ambiciózus célkitűzése, hogy átfogó, teljes képet adjon a 20. századi, gyerekek részére készült dizájnról, és ezt egyúttal a progresszív tervezői gondolkodás paradigmájaként mutassa be. A speciálisan gyerekeknek készülő munka egyedülálló szabadságot és kreativitást jelentett, és ez segítette az avantgarde irányzatok kialakulását.
A gyerek és a gyerekkor elmélyült tanulmányozása új paradigmát jelentett a modern formatervezés számára is. A kiállítás több mint száz év anyagából nyújt áttekintést: játék, öltözék, játszótér, iskola, gyerekkórház, gyerekszoba, bútor, poszter, film, könyv adja a kiállítás tárgyi anyagát. A gazdagon illusztrált katalógus esszéi rávilágítanak arra, hogy a korszerű formatervezés hogyan erősítette, befolyásolta a gyerek pszichikai, intellektuális, érzelmi fejlődését és fordítva: a gyerekjátékok modelljei hogyan hatottak a kísérleti esztétikára, a dizájn fejlődésére. A szakemberek újraértékelnek néhány ikonikus nevet a 20. század formatervezésében, és gazdagítják a modern dizájnról szóló narratívát. Ez a kiállítás ráirányítja a figyelmet azokra a személyekre és azokra a projektekre, akik és amelyek újító és átfogó dolgokat alkottak a gyerekeknek szóló formatervezésben.
A nagyméretű kiállítás hét részre oszlik: 1. Új század, új gyerek, új művészet és dizájn; 2. Avantgarde vakáció; 3. Fény, levegő, egészség; 4. A gyerek és az állam; 5. Újjászületés; 6. Gépi játékok;. 7. Tervezzünk jobb világot! – ebben a sorrendben követi egymást a hét tematikus egység. A gödöllői műtárgyak a New Century, New Child, New Art and Design (Új század, új gyerek, új művészet és dizájn) című első szekcióban láthatóak. Ez a rész az 1900-tól az első világháború kitöréséig mutat be néhány kiválasztott művészeti központot (Glasgow, Bécs, Gödöllő, Chicago, Róma), melyekben a gyerekek az érdeklődés középpontjában álltak. Ez a világjelenség a gödöllői művésztelep tevékenységében is megfigyelhető volt, hiszen ott is fontos szerepet játszott a család, a gyerek: számos olyan festmény, grafika, kárpit, gyerekek számára készült iparművészeti termék található a gödöllőiek hagyatékában, melyet ezek a témák ihletettek. Ebből válogatott a New York-i bemutatóra Juliet Kinchin, a kiállítás kurátora. Az angol művészettörténész sokáig a Glasgow-i egyetem művészettörténeti tanszékének oktatója volt, ahol megalapította a dekoratív művészeti és dizájntörténeti képzést. 2008-ban került Angliából a MoMÁ-ba a Design és Építészeti Osztály vezető kurátoraként. Szakterülete a kelet-európai dizájn. Számos magyar vonatkozású írása jelent meg angol nyelven, a magyar kultúra fontos szerepet játszik szakmai- és magánéletében egyaránt. 1983 óta rendszeresen jár Magyarországra, ahol számos előadást is tartott. 2010-ben a Magyar Kultúra Követe kitüntető címet kapta a magyar államtól. Juliet Kinchin a gödöllői művésztelepet, az Iparművészeti Múzeum és a Gödöllői Városi Múzeum gyűjteményét is kitűnően ismeri. Meglátogatta a gödöllői múzeumban a 2001-es centenáriumi, majd 2008-ban a Toroczkai Wigand Ede életművét bemutató kiállítást.
A Century of the Child: Growing by Design 1900-2000 című kiállításon a Gödöllői Városi Múzeum anyagából felnagyított fotón látható Nagy Sándor festőművész és családja: felesége, Kriesch Laura és kislányuk. A fotót Koronghi Lippich Elek készítette. Nagy Sándor magyaros mintákkal hímzett rövidnadrágban, Kriesch Laura és kislányuk reformruhában és hímzett mellényben látható a fotón. A hímzéseket Kriesch Laura készítette. Vitrinbe került a fotón szereplő kis gyerekmellény (1909), ezenkívül Kriesch Laura Arabella királyné című akvarellje (1911), Mihály Rezső Bariék kalandja a Nagy Világban című mesekönyve (1910), és a vitrin fölötti falon helyezték el Vaszary Jánosnak a gödöllői szövőműhelyben ógobelin technikával készült Mézeskalácsos szőnyegét (1905). A New York-i kiállításon a gödöllői művésztelep alkotásain kívül a Rubik kocka képviseli Magyarországot.
