Királynék újjáépített vára
DIÓSGYŐR
Nem csupán megújult, hanem újjáépült a diósgyőri vár, az ország egyik jelentős műemléke. A középkori erődítmény rekonstrukciója akár a budai vár munkálatainál is iránymutató lehet.
| Szathmáry-Király Ágnes |
2014-09-04 14:00 |
Királynék jegyajándéka volt századokon át a gótikus diósgyőri vár. Erről kapta ma is használatos elnevezését: a királynék vára. A 12. századi erőd helyén épült vár fénykora Nagy Lajos uralkodása idején, a 14. században kezdődött, amikor például az uralkodó Magyarországról Lengyelországba vezető útjának egyik állomása volt. Kedvenc várában sokat időzött a magyar-lengyel Anjou-házi király, aki 1381 végén itt írta alá a Velencével kötött békét is. Lajos, Visegrád és Zólyom mellett, harmadik székhelyévé tette Diósgyőrt, átépíttette, korszerűsítette a várat. A négyszögletes udvar sarkain egy-egy csúcsos tetejű tornyot emeltetett, és körülvetette egy sokszorosan tagolt védelmi gyűrűvel. A korszerű diósgyőri vár 1526-ig hat királyné, köztük Mátyás király felesége, Beatrix jegyajándéka, vidéki rezidenciája volt. A mohácsi csatavesztést követő időszakban a vár zálogos bérlőké lett, akik a török veszély elhárítására védműveket építettek, nem sokat törődve a hely palota jellegével. Néhány évtized múltán azonban már a pusztulásról tudósítottak panaszos leveleikben a várkapitányok. A hadászati értékét vesztett vár falai a 18. század elején erősen romlásnak indultak. A most befejezett rekonstrukció során a várpalota némiképp újra Lajos korabeli fénykorára emlékeztet. A várfalak – a Nyugati szárny kivételével – „visszaépültek”, így az ország egyik legjelentősebb műemléke az eddiginél is teljesebben mutatja a középkori lovagvárak hangulatát, építészeti sajátosságait.
A diósgyőri várat jellegzetessé tevő tornyok közül a délnyugati torony csonkán maradt, az 1800-as évekbeli, villámcsapás okozta romállapotában, megőrizve a vár romantikus képét – amelyre a régi kétszáz forintos papírpénzről is emlékezhetünk. A másik három torony azonban újjáépült, az emeleten kiállítások láthatók, tetején kilátóterasszal. A tornyok között három rekonstruált palotaszárny is található: a keleti a kápolnával és a királyi lakosztállyal, valamint a déli palotaszárny a királynék lakótermeivel, az északi a lovagteremmel – melyet férfias funkciója ellenére már Mária uralkodása alatt fejeztek be. Ez utóbbi palotaszárny igazi kuriózum: Közép-Európa legnagyobb, 380 négyzetméteres lovagtermével. Az eredeti állapotában megőrzött nyugati palotaszárnyban pedig korabeli lépcsőkön közelíthető meg a pince.
Az új terek új lehetőségeket teremtenek a középkori élet bemutatására, a vár történetének megismertetésére, nem utolsósorban rendezvények és kulturális események szervezésére.
Az újjáépítés terveit úgy kellett elkészíteni, majd kivitelezni, hogy a festői vár arculata ne változzon. Az egyedülálló fejlesztés hozzávetőlegesen 1,2 milliárd forintból valósult meg, a Diósgyőr-Lillafüred komplex kulturális és ökoturisztikai fejlesztése című projekt részeként, amelyre 2 milliárd 714 millió forintot nyert a magyar államtól és az európai uniótól a pályázati önerőt biztosító miskolci önkormányzat.
