„Élő” várat a romok helyére
REKONSTRUKCIÓ
Ötszáz évet fiatalodik év végére a Hegyköz festői katlanja felett egykor őrködő régi-új Füzéri vár. Az alsóbástya, a palotaszárny és a kápolna rekonstrukciójával a tervezők az erőd fénykorát idézik vissza.
| Szathmáry-Király Ágnes |
2015-10-30 08:50 |
Eltűnt a Füzéri várhegy meredek sziklaszirtjéről a romantikus rom sziluettje, helyette maga a múlt tör a magasba: felavatták az újjáépített vár legmagasabb pontját, a kétemeletes Szűz Mária kápolnát. Mérműves[1] ablakait üvegberakás díszíti, padlóját az eredeti – Zsolnay gyárban készült – kerámia másolata borítja, továbbá helyükre kerültek a korhű berendezések és a szószék. Nemcsak a kápolna, hanem a teljes vár rekonstrukciója lenyűgöző: falak emelkednek ott, ahol eddig alig látszott ki egy-egy kőrakás a földből. A látvány gyönyörködtető, de annak, aki gyakori látogatója volt a Zemplén legkeletibb részén emelkedő erődnek, valószínűleg még szoknia kell az új képet. Az évszázadok alatt a foghíjassá váló rom köszönt vissza minden forrásról: metszetekről, festményekről, könyvek lapjairól, üdvözlőkártyákról és fotókról. Kellemes kirándulások emlékei égették a látogatókba ezt a képet, a múlt után érdeklődő és arra érzékeny emberekben mégis olyan történelmi emlékeket konzervált a torzó, amelyek inkább a legyőzöttség, a pusztulás világát idézték meg.
 |
| Füzér 1936; fotó: Csépe Attila |
A füzéri erősség főúri pompáját utoljára a „csejtei szörnyként” emlegetett Báthori Erzsébet férjének, Nádasdy Ferencnek tulajdonlása alatt láthatta a vár népe. Őt azonban a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt 1671-ben fő- és jószágvesztésre ítélték, birtokát pedig császári csapatok szállták meg. Miután a vár a hadászati szerepét elvesztette, a labancok felgyújtották, majd a földdel tették egyenlővé. A 20. századig a rom torzó uralta a füzéri hegytetőt, az egykori királyi és főúri palota építőanyag-beszerző hellyé süllyedt. Bár köveiből sugárzott a múlt, mégis mindenki elnézte a romok pusztulását. Első ízben Wittich Béla, erdészeti segédtiszt indított kampányt megmentésére. A feltárás és az állagmegóvás a két háború közti időszakban indult, de a munkálatok csak a rendszerváltás után kaptak nagyobb lendületet: helyreállították a várkápolna és a kaputorony falait – amelyre a gróf Károlyi család is törekedett már a harmincas években –, újjáépítették a nyugati pinceszint és a várkonyha helyiségeit. E mellett folyamatos volt a régészeti ásatás, levéltári kutatás, és készült egy átgondolt fejlesztési terv. A kivitelezés, illetve a felső vár részleges rekonstrukciója, a váruradalmi kézművesház és a tájház bővítése, továbbá az informatikai rendszer kiépítés 2012-ben kezdődött el az Új Széchenyi Terv Észak-magyarországi Operatív Programján elnyert másfél milliárdos támogatásból. A beruházás látványában és élményben ötszáz évvel korábbra utaztatja a látogatót, egy élettel teli várba.
Mesés múlt mesélő tárgyakkal
Az építkezés 2015 végén fejeződik be, de már most átérezhető az a főúri pompa, amely a munkácsi csata után hazatérő Perényi Pétert fogadta. Az egykori erdélyi vajda szerint az első látásra jelentéktelennek tűnő erőd alkalmasabb a Szent Korona őrzésére, mint Visegrád. A szinte megközelíthetetlen magaslaton álló, korszerű védművekkel rendelkező vár kiváló rejtekhely, akár egy éven keresztül. Ezt a jelentőségteljes időszakot idézi az újjáépített vár. A korabeli építészeti megoldások alkalmazása mellet a munkálatok idején még kivillantak a betonboltozatok, amiket majd az eredetivel azonos kövekkel burkolnak.
 |
| Füzér 2015; fotó: László Mária |
A kivitelezés során érezhető a tökéletességre való törekvés. Levéltári és régészeti kutatások alapján épültek vissza a boltozatok, kerültek helyükre a kőfaragványok, az üvegablak betétek, a padlózatok és a bútorok. A részletek kidolgozásában a fennmaradt 1665-ös várleltár segítette a történészeket és a kivitelezőt. A dokumentum rögzítette a helyiségek elhelyezkedését, méretét, funkcióját és berendezését. Így került fel a gótikus kápolna dongaboltozatos mennyezetére a csillagboltozat, és kerül fel majd a palotaszárny török szőnyegekkel díszített falára Báthori Gábor portréja.
 |
| Várkápolna; fotó: László Mária |
A látványt tovább finomítják a régészeti feltárások eredményei. A palota fűthető termeibe a leletek alapján rakhatják majd újra a biblikus és életfajelenetekkel, valamint griffábrázolással díszített cserépkályhákat. Hatalmas szenzáció volt, amikor 2012-ben a Herman Ottó Múzeum kutatói egy ásatás során megtalálták a felső vár folyosórendszerének gerendáit és középkori kútjának felvonószerkezetét, ami működőképes és konzerválás után a kiállításba kerülhet.
Élő vár
A szakemberek a füzéri ódon falak között elevenítik majd meg a történelemkönyvekből ismert középkori miliőt. A rekonstruált termekben nem lesznek vitrinek és kordonok, a látogatók leülhetnek az asztalokhoz, a padokra, ládákra – beleélhetik magukat az egykori várlakók életébe. Fesztiválok, események, ízek és illatok töltik majd be a várudvart: sör- és borospincéit megtöltik itallal és olyan korabeli kulináris információkkal, melyek az élményt tovább fokozzák. A vár bejárása színes, izgalmas kalandot ígér: eredeti régészeti leletek között sétálva ismerhetik majd meg a látogatók az erőd építéstörténetét, kincstári funkcióját, korabeli kézműves mesterségeket és a Perényi családhoz köthető eseményeket. A történelmi építészetet ötvözték a mai működtetéshez szükséges elvárásokkal, a korabeli, 16-17. századi életérzést képekkel és hangokkal teszik majd átélhetőbbé.
 |
| Építkezés; fotó: Szabó Máté |
Jelenleg építési terület a vár, de a molinókról számos kedvcsináló információ leolvasható. A sziklaszirt megmászásán is könnyítenek: eredeti funkciójában visszaállítják az erődítmény falépcsőjét. A panoráma miatt viszont már most megéri felkapaszkodni a várhegyre. A felsővár tövéből a környező erdők puha paplanként, a szántók kockás szőttesként terülnek el alattunk, a távolban mesébe illó falvak templomtornyai magasodnak a zempléni lankák között.
 |
| Konyhatető, kilátás; fotó: Szabó Máté |
Az elméleti rekonstrukcióról készült egy animált modell, amely ITT>>> nézhető meg.
[1] A mérmű a német Maßwerk szó tükörfordítása, jelentése: körívekből alkotott, áttört geometrikus díszítmény, amely a gótikus építészet jellemző díszítő eleme.
