A japán dobtól a bőgőtemetésig
Hétvégi programajánló
Farsangi mulatság, születésnapi ünnepség, japán harcművészet. Három egymástól teljesen különböző téma, egy közös pont mégis van: a múzeum.
| MTI - MMO |
2012-02-11 09:00 |
Tombol a farsang, amiből a múzeumok is kiveszik a részüket! Mielőtt azonban a néphagyományok és a hagyományőrzés nyomába erednék, nézzünk szét Budapesten!
Kerek hatvan: Bajor Gizi Színészmúzeum
Meglepő, de igaz! A Bajor Gizi Színészmúzeum a régi számítás szerint nyugdíjas korú, ezen a hétvégén ünnepli megnyitásának 60. évfordulóját.
Az évfordulóhoz kapcsolódva az Országos Színháztörténeti Múzeum (OSZMI) Bajor Gizi-gyűjteményéből a XII. kerületi Polgármesteri Hivatal II. emeletén nyílt kiállítás pénteken Ereklyék - emlékek - relikviák címmel. A tárlat ügyfélfogadási időben március 23-ig látogatható.
A Bajor Gizi egykori villájában kialakított színészmúzeumba viszont vasárnap délután 15 órától várják különböző programokkal az érdeklődőket: beszélgetéseket hallhat és régi előadásokból láthat részleteket a közönség.
Mint a programajánlóban felidézik, Bajor Gizi halálának napján, 1951. február 12-én határozta el Gobbi Hilda, hogy a pályatárs, példakép emlékeit, tárgyait egyben tartva múzeumot hoz létre a Stromfeld Aurél úti villában, ahol Bajor Gizi 1933-tól lakott. Egy évvel később, 1952. február 12-én megnyílt az első kiállítás, amely Bajor Gizi alakja mellett Jászai Mari és Márkus Emília emlékét idézte fel. Ez azonban csak első lépése volt Gobbi Hilda több évtizedes szervezőmunkájának. Évről évre gyűjtötte az elhunyt pályatársak emlékeit, folyamatosan bővítve a múzeumot. A gyűjtemény ma már sokszínűen mutatja be a magyar színháztörténet különböző korszakait, kiemelkedő alakjait.
A múzeum kulcsait 1981-ben Gobbi Hilda Szirtes Ágira bízta. A jelkép most tovább vándorol: ezentúl Hajduk Károly, a Katona József Színház színésze őrzi majd.
A vasárnap délutáni rendezvényen a múzeum vendége lesz többek között Gosztonyi János, aki egy színpadon játszott Bajor Gizivel és Gobbi Hildával, valamint Kováts Adél és Fullajtár Andrea, az a két színésznő, aki az elmúlt években Bajor Gizit alakította filmen, illetve színpadon.
Az ünnepi eseményen azoknak, akik színházi ereklyét adományoznak a múzeumnak, ajándékot adnak, egy-egy színházi sztoriért pedig egy szelet jár a születésnapi tortából.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) médiadesign szakos hallgatói korabeli büfével várják a látogatókat. A megemlékezést követően a vendégek megtekinthetik a MOME hallgatóinak Ki látta Bajor Gizit? címmel nemrég megnyílt időszaki kiállítását is, amely interaktív elemeket alkalmazva próbál a Bajor Gizi Színészmúzeum állandó kiállításával játékosan párbeszédet kezdeményezni. Az új tárlat a hangulatos budai villa eddig rejtett alagsorába enged bepillantást és az állandó kiállításban is várnak új titkok felfedezésre.
A 60. évforduló alkalmából egész évben érdekes programokkal, kiállításokkal várják a látogatókat. Jelenleg a Ki látta Bajor Gizit? című tárlat mellett a Básti-Csákányi: Két név - négy színész és a 20 éves a Kolibri Színház című kiállítás látható Stromfeld Aurél úti színészmúzeumban.
Az állandó tárlatok között a földszinti Bajor Gizi-emlékszoba a színésznő pályáját és magánéletét idézi fel, de Gobbi Hilda múzeumalapító munkáját is kiállítás mutatja be. Az emeleten a Kulisszák között című tárlat a színházi alkotófolyamat titkai köré szervezve, az olvasópróbától a premierig, a szereposztástól az előadás utáni mulatozásig villantja fel a magyar színháztörténet emlékeit, egy-egy színészt, rendezőt, írót vagy előadást. Az emelet egyik terme a magyar tánc hajdani kiválóságai előtt tiszteleg.
Japán államalapítás és a Hadtörténeti Múzeum
Harcművészeti és japán dob bemutatóval, kimonó- és fotókiállítással, valamint előadásokkal várja szombaton, a japán államalapítás napján a közönséget a Hadtörténeti Intézet és Múzeum.
Fülöp Csilla, a múzeum kommunikációs munkatársa elmondta az MTI-nek, hogy idén a múzeum új programsorozatot indít a külföldi kultúrák megismertetésére. Ennek első eseménye a szombati japán nap, amelyre a budavári múzeumba várják Hende Csaba honvédelmi minisztert és Ito Tecuo budapesti japán nagykövetet is.
Fülöp Csilla felidézte, hogy a legenda szerint időszámításunk előtt 660-ban Dzsimmu, az első császár, Amateraszu, a sintó vallás főistenének, a Napistennőnek a leszármazottja ezen a napon alapította a japán államot.
Az évfordulón megrendezett japán nap programjai között szerepel Sófi Gyula pszichiáter előadása és bemutatója a Mijamoto Muszasi nevével fémjelzett japán harcművészetből. Sófi Gyula hosszú évek óta foglalkozik az 1600-as években élt legnagyobb japán vívóval, aki kifejlesztette a két kardos vívást. A szamuráj emellett festő, filozófus, a buddhizmus tanainak tudósa és hadműveleti stratéga is volt. Élete végén megalapította a kendzsucu iskolát, amelynek magyarországi vezetője a pszichiáter.
Nagy összpontosítást, figyelmet, fegyelmet követelő, fegyveres harcművészeti stílusról van szó, amelyet párosan, páncél nélkül gyakorolnak - mutatott rá Sófi Gyula, hozzátéve, hogy csoportjában szülő-gyermek párosok, köztük két négyéves gyermek is van. Kiemelte, hogy például a túlmozgásos gyermekeknél nagyszerűen beválik ez a harcművészeti forma, amelyet Japánban sokan nyugdíjas korban újra kezdenek, hiszen két-három edzés után megszűnik a nyaki és hátgerincfájdalom, javul a mozgáskoordináció.
Kocsis Tímea Barangolás a japán kimonók világában címmel tart előadást a Hadtörténeti Múzeumban, ahol kimonógyűjteményéből húszat be is mutat - kiegészítőkkel együtt - a közönségnek. − Ebből a tradicionális japán viseletből többféle típus létezik, van például esküvői, alkalmi és férfi kimonó. A tradicionális japán táncokhoz viselt női kimonó például uszályos, nyakkivágása mélyebb, hasonlít a gésák viseletéhez − magyarázta Kocsis Tímea.
Szombaton az érdeklődők láthatnak majd egy menyasszonyi öltözéket is. Ez teljesen fehér, alsó és felső ruhából, kabátból áll, a fejdísz lehet csuklyához hasonló, hogy csak a vőlegény láthassa jegyese arcát, vagy az esküvői parókára rátett, selyemszalagból alakított csónakszerű dísz. Az esküvői kabát gazdagon díszített és elmaradhatatlan róla a darumadár motívum, amely a hosszú, boldog élet szimbóluma. Az övön - szamuráj hagyomány szerint - díszes tokban tőrt visel a mátka, mert ha olyan helyzetbe kerül az ura vagy a földesura, rituális öngyilkosságot kell elkövetnie. A férfiak esküvői kimonója - amely szintén szerepel majd a bemutatón - fekete és öt családi címer díszíti: kettő elöl, kettő hátul az ujjakon és egy a galléron.
A japán napon egy kamarakiállítás keretében az érdeklődők megismerkedhetnek a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményében őrzött japán emlékekkel is. Sallay Gergely, az intézmény osztályvezetője elmondta, hogy elsősorban a 19. század végétől a 20. század közepéig terjedő időben készült lőfegyverekről és kardokról van szó. Ezen kívül értékes japán kitüntetéseket is őriznek a 19. század végéről, a 20. század elejéről. Egy részüket magyar tisztek kapták az Osztrák-Magyar Monarchia idején, de van az 1896-ban Budapesten megtartott Posta- és Távíró konferencián a magyar posta igazgatójának átadott japán érdemrend is, valamint a Magyar-Nippon Társaság 30-as évekbeli kitűzője - sorolta a gyűjteményvezető.
A kamarakiállításon láthatóak lesznek az 1904-5 közötti orosz-japán háborúról szóló könyvek, a debreceni Déry Múzeumtól kölcsön kapott két japán kard és páncél is. A mai Japánból életképeket felvonultató fotókiállítás ad ízelítőt, de egy jellegzetes japán ruhákba öltöztetett babákból álló gyűjteményt is megcsodálhatnak a Magyarországi Japán Alapítvány jóvoltából a látogatók.
Fonó a szentendrei Skanzenben
Egy hónapos pihenő után most már ismét részleges nyitva tartással fogadja a látogatókat a Szabadtéri Néprajzi Múzeum. A nyitva tartáshoz természetesen különleges programkínálat is tartozik!
A tél legvidámabb időszakában, farsang idején a fonó mint a téli társas munkák egyik színhelye a szokásosnál is fontosabb szerephez jutott az emberek életében, hiszen a munkavégzés mellett itt egyszerre nyílt lehetőség az ismerkedésre, az udvarlásra és a szórakozásra. Ezen a hétvégén a hagyományos fonás három mozzanatával: a szálhúzással, az alapsodrással és az orsó segítségével történő teljes besodrással ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A fonóban zajló társas munkát, amely az őszi betakarítástól a farsang végéig tartó foglalatosságot jelentette, éneklés, mesehallgatás és vidámság kíséri, a pattogó tűz mellett bárki kézbe veheti és kipróbálhatja az eszközöket.
A szokásos finomságok sem hiányoznak a kínálatból, a lakóházakban jellegzetes farsangi édességeket, a rózsafánkot és a mákos gubát lehet megkóstolni.
A farsang elképzelhetetlen maskarák nélkül, így a kézműves helyszínen sorra készülnek a furfangos álarcok, zsákmaszkok, amelyek természetes anyagok felhasználásával díszíthetőek; a restaurálási folyamatok kulisszatitkai egy régi, lécvázas szék, egy ágyvég javítási és egy hagyományos formájú szán famegmunkálási bemutatóján keresztül tárulnak fel.
A 11, 13 és 15 órakor induló tárlatvezetésen pedig az Észak-magyarországi falu tájegység ismerhető meg.
Bőgőtemetés a pécsi Néprajzi Múzeumban
Bőgőtemetés címmel február 13–16 között Burján István etnográfus főmuzeológus tart előadást a farsangi néphagyományokról a pécsi Néprajzi Múzeumban.
Régen, ahogy a pap befejezte a vízkeresztkor szokásos házszentelést, a legények ostorpattogtatással, kolompolással jelezték, hogy megkezdődött a farsang. Bár a zajkeltés ma már csak hagyományőrző körökben dívik, a farsang divatja továbbra is él.
Szeretnéd megtudni, hogy még milyen néphagyományok fűződnek a farsangi időszakhoz? Tudod például, hogy mit jelent a farsang farka vagy a kongózás? Láttál már tuskóhúzó embereket, esetleg tudod, hogy miért sütnek ilyenkor kakast?
Aki nem olyan helyen nőtt föl, ahol tartják a népi hagyományokat, az általában nem is tud sokat ezekről, noha messzemenően megéri az ismerkedés. A kedves, persze nagyon is komolyan vett szokások ugyanis hihetetlenül megszínesítik a népi életet. Az ünnepek és az élet ritmusának rendszerét viszik az emberek életébe, mondván, mindennek megvan a maga helye és ideje.
