Mézes és harcos vigasságok
Hétvégi programajánló Debrecentől Szentgotthárdig
Ki-ki vérmérséklete szerint döntsön a főleg szabadtéri programok közül:újra játsszák a kvarcórás Jumurdzsákot, de lehet a művészetekkel kart karba öltve sétálni egy kastélyparkban is.
| Magyar Múzeumok Online |
2012-07-27 02:02 |
Az édes szájúak a mostani hétvégén semmiképp ne hagyják ki a debreceni mézeskalács fesztivált Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum udvarán, ahol természetesen minden a mézről és a mézeskalácsról szól majd. Debrecenben nagy múltra tekint vissza a mézeskalácsosság mestersége. Az idei az 5. ilyen hagyományőrző rendezvény, ahol a Debrecen nevéhez szorosan kapcsolódó mézeskalácsosság bemutatását, illetve a méz tradicionális felhasználási lehetőségeinek megismertetését tűzték ki ismét célul. A gyerekek vetélkedőkön, kézműves foglalkozásokon vehetnek részt és díszíthetnek mézeskalácsot, lesz zene, tánc és lehet kóstolni a mézből készült márcot, vagy a mézsert és a sokféle mézeskalácsot. Közben a népi iparművészek mesterség bemutatót tartanak, igazi vásári hangulatot, családias fesztivált ígérnek a szervezők.
Miután kellő mennyiségű mézeskalácsot sikerült magunkba gyűrni, irány a Déri Múzeum. A részlegesen megnyílt debreceni múzeum kétévnyi felújítási munkálat után az Et Lettera - Képeket írni, szavakat rajzolni című kiállítással várja látogatóit. Az írás és rajz tanulásának történetéről, az európai könyv- és illusztrációs művészetről, valamint kortárs képzőművészek és szépírók művein keresztül az írás és kép egymásra hatásáról szól a kiállítás, miközben bepillantást nyújt az európai írástanulási módszerekbe és azok művelődéstörténeti fejlődésébe, a latin betűs írás, mint ismeretközlő közeg történeti átalakulásába, kalligráfiai, tipográfiai, képi felhasználásába. A kortárs alkotók az irodalmi-képzőművészeti és tágabb értelemben vett művészeti nyelvek, művészetközi folyamatok vizsgálatára vállalkoznak. A felkért művészek képeket, jeleket, vizuális idézeteket használnak inspirációként munkájukhoz. Az Et Lettera elnevezésű program 6 várost (Aradot, Barcelonát, Brnót, Debrecent, Strasbourgot és Varsót) fog össze, ezeknek a városoknak a könyvtáraiból, múzeumaiból származik a kiállítás anyaga. A projektet az Európai Bizottság és a Nemzeti Kulturális Alap támogatja. A kiállítás szeptember 9-ig látogatható.
Szombaton Noszvajon
a Művészetek éjszakájával ünneplik a helyiek, hogy kétéves zárva tartás után újra megnyitják a késő barokk, copf stílusú de la Motte Kastély és Továbbképző Központot. Az állami tulajdonú műemlékre korábban kiírt pályázatot eredménytelennek nyilvánították, a kastélyt mostantól az önkormányzat üzemelteti. Lesz irodalmi kávéház, ahol történelmi tévhitekről beszélgethetnek a résztvevők Hahner Péter történésszel. Baran Grzegorz zenél, Antik Anti kovács mesterség-bemutatót tart az eseményen, a kézműves barokk játszóház egyaránt várja a kicsiket és nagyokat. Könyvek, CD-k filléres vására is lesz Noszvajon, bemutatkoznak a Nomád Piac kézművesei és ingyenes kastélylátogatást szerveznek idegenvezetéssel. A kastélyt körülvevő kilenc hektáros angolparkban a különleges fák és díszcserjék között pedig biztosan remekül lehet andalogni.
Végvári vigasságok Egerben
Újrajátsszák az egri vár ostromát az 1552. évi sikeres várvédelem 460. évfordulója alkalmából július 27. és 29. között. A viadalt nyolc törökköri hagyományőrző haditorna csoport segítségével elevenítik fel. A közelharc mellett korabeli tűzfegyvereket, például keréklakatos pisztolyt, kanócos muskétát és ágyúkat használnak a mintegy száz szereplő közreműködésével megelevenedő csatában. Lesz "éles" bajvívó verseny a vigasságok keretében, illetve korabeli életképeket is bemutatnak. A várjátékok előtt castingot tartottak, amelynek során a jelentkezők közül kiválasztották a Dobó Istvánt, Jumurdzsákot, Bornemissza Gergelyt, Vicát és Sárközit megszemélyesítő szereplőket. Az ő közreműködésükkel elevenednek meg Gárdonyi Géza regénye, az Egri csillagok jelenetei a fesztivál során. A közönség például Dobó Istvánnal együtt teheti le a várvédők legendás esküjét. De lesznek interaktív tárlatvezetések a várban, a Gárdonyi-házban, illetve a vármúzeum képtárában, továbbá kirakodóvásár, utcaszínházi és régizenei együttesek és mutatványosok produkciója.
Időközben megérkezett Egerbe Georg Houfnagel rézmetszete, amely a város 16. század végi állapotát tükrözi. A különleges alkotásra, az 1617-es kiadású rézmetszetre egy esztergomi galéria portfóliójában találtak rá. Mindössze húsz példány készült belőle, és ebből egy most a város tulajdonába került. Georg Houfnagel holland festő színezett rézmetszetei több magyar város külső képét mutatják be a 16. század végétől. Az Egert ábrázoló Agria vulgo Erla című metszet mozgalmas jelenetét a korszak magyarországi harcai ihlették. A török megszállás idején, 1610-1617 között épített fedett fürdőt, a várfalakkal, őrhellyel megerősített várat lovas és gyalogos katonákat ábrázoló metszet Egert Magyarország legerősebb bástyájaként mutatja be.
Innen már nem kell sokat utazni Balassagyarmatig, ahol most vasárnap a XVII. Palóc búcsút és népművészeti fesztivált rendezik meg Szent Anna tiszteletére. Az esemény az elmúlt másfél évtizedben az észak-magyarországi és a dél-szlovákiai palóc vidék egyik legnagyobb népművészeti seregszemléjévé nőtte ki magát. A népi hagyományokat őrző, tömegeket vonzó 
búcsút minden évben a Szent Anna-kultuszhoz kötődően szervezik. Idén egy Nohab típusú nosztalgiamozdony húzza Budapestről azt az élményvonatot, amelyen több száz zarándok érkezik a palóc fővárosba. A palóc búcsú délutáni, világi részében határon inneni és túli népdal- és néptáncegyüttesek, hagyományőrző játékokat előadó csoportok, mesemondók lépnek fel, megválasztják Palócország viseletes szépeit leány, menyecske, családi és csoportos kategóriákban. Lesz kézműveskedés, népi iparművészeti bemutató és vásár, sőt lovaskocsis városnézés is.
Akiket pedig jobban vonzanak a római kori ásatások, annak az ókori Brigetio (Szőny) területén feltárt római kézműves műhelyeket bemutató időszaki kiállítást ajánljuk Komáromban. A kiállításon pékség, fazekas, csont- és kőfaragó, valamint üvegműhely maradványai láthatók, valamint bemutatják egy freskófestő műhely berendezését. Feltárták egy bronzműves műhely régóta keresett kemencéit, találtak megmunkálatlan nyers fémtömböket, valamint olyan terrakottából készült formákat, melyeket fémöntésre használtak. Feltártak továbbá egy pincét, mely az eltelt csaknem 1800 év alatt épségben maradt meg és benne különféle magvakat, például datolyamagot. Bemutatják a kiállításon a falfestészetet is, hiszen Brigetio lakóházaiból számos freskó vált ismertté. A falfestményeket helyreállító restaurátorok rábukkantak a freskók szerkesztésének nyomaira, ezek alapján ábrázolták, hogyan jelölték be körzővel és egyéb eszközökkel a leendő festmény struktúráját. A régészek szerint Brigetio felépítését, szerkezetét, történetét Aquincuméval lehet összehasonlítani. A település az egykori római határ, a limes mentén jött létre. Brigetio a Severusok alatt élte virágkorát a 2. század végén, a 3. század elején municípiumi rangot kapott, később egy feliratban már coloniaként említik. Először a légiótábor jött létre, amelynek a vonzáskörzetében kialakult a táborváros, a katonai városnegyedtől 2-3 kilométerre pedig a bennszülött népesség lakhelyeként szolgáló civil település létesült. A húsz éve folyó ásatásokkal az egykori polgárváros központját tárják fel.
T
örténelmi napok kezdődnek pénteken Szentgotthárdon. Idén - első alkalommal a háromnapos programsorozat történetében - a szentgotthárdi csata helyett a lovagkort lezáró, 1524-es páviai csatát játszák le a várkertben. A császári seregek franciák ellen aratott fényes győzelmét korhű jelmezekben, korabeli fegyverekkel hagyományőrző csoportok - a szombathelyi Fekete Sereg, a nagykanizsai Primer Hagyományőrző Egyesület, valamint a Vas Vármegye Lovagjai és Íjászai - elevenítik fel.
A lovagkor utolsó csatájának újrajátszásával a szervezők a látogatóknak szeretnének meglepetést szerezni. Az elmúlt években az 1664. augusztus 1-jén történt eseményeket idézték fel. A Raimondo Montecuccoli vezette keresztény csapatok ezen a napon győzték le Szentgotthárd környékén nyílt ütközetben az Oszmán Birodalom Köprülü Ahmed vezette hadseregét. Az idei, sorban a tizedik jubileumi fesztiválon gólyalábas kisbíró járja végig a várost és hirdeti ki a programokat, majd középkori ruhákba öltözött jelmezesek vonulnak fel a város utcáin. A Fő téren táncos produkciók, lovagi párviadalok láthatók, a színház előtti téren a Mesterségek utcája, a várkertben a helyi Őr-Nyék Hagyományőrzők mutatják be a honfoglalás kori és középkori fegyvereket, este tábortüzeket gyújtanak.
