A történész nem ismer közigazgatási határt
MAMUTT ZALÁBAN
A Magyar Múzeumi Történész Társulat idén Zalaegerszegen és Lendván tartotta éves konferenciáját.
| Béres Katalin |
2013-10-02 08:55 |
2013. szeptember 18–20. között a Göcseji Múzeum adott otthont a Magyar Múzeumi Történész Társulat éves, immár 14. konferenciájának, amely A határokon átívelő történeti muzeológiai kutatások új kihívásai a részekre szakadt régiókban kérdéskörével foglalkozott.
Lendva
A témaválasztást két szempont is indokolta. Egyrészt az a tény, hogy 2013-ban a megszűnt megyei múzeumi hálózatból az intézmények a helyi önkormányzatok fenntartásába kerültek, amelyek elsősorban saját történetük gyűjtését, kutatását, bemutatását várják el új intézményüktől. A történeti kutatás hatósugara, a gyűjtőmunka fizikai határai viszont nem állhatnak meg a közigazgatási határoknál, sőt az országhatároknál sem. Mit tehetnek ebben a helyzetben az egyes múzeumok, milyen szerepet tölthetnek be a kutatások koordinálásában a megyei hatókörű városi múzeumok?
Másrészt az utóbbi években a MAMUTT egyik fontos feladatának tekinti, hogy nyisson a határon túli magyar múzeumok, kutatóhelyek és az ottani kutatók felé, velük közös projekteket dolgozzon ki. Mivel Zala megye többszörösen is a szétszakított területek közé tartozik – nemcsak az 1920-as béke csonkította meg, hanem az 1940-es évek belső megyehatár módosításai is –, ezért témaként merült fel, hogy a határ két oldalán élő történészeknek, muzeológusoknak milyen lehetőségeik vannak a szétszakított régiók kutatására.
A felvetett kérdések megválaszolására, vagy legalább elemzésére két félnap állt a kutatók rendelkezésre. A szeptember 18-án, Zalaegerszeg város dísztermében tartott konferencianapon Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Sári Zsolt, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum tudományos igazgatója, Tamás Edit igazgató (MNM Rákóczi Múzeuma, Sárospatak), Cservenyák László etnográfus (Szatmári Múzeum, Mátészalka) és Gaucsik István történész muzeológus (Pozsonyi Városi Múzeum) előadásaiból hallhatott példákat a népes hallgatóság (közel kilencven fő) a kutatás, gyűjtés, bemutatás új lehetőségeire. Videó
A Muravidék fővárosában, Lendván töltött napon pedig izgalmas és gondolatébresztő előadások hangzottak el a kis magyar közösség önálló tudományosságáról, irodalmi életéről a kezdetektől napjainkig (Bencze Lajos író – Muravidéki Magyar Tudományos Társaság). Göncz László történész, parlamenti képviselő ugyanakkor a magyar kisebbség identitásának megroppanásáról, az erős asszimilációról beszélt, bemutatva, mit tesz a maroknyi tudóstársadalom, történészek, néprajzosok, könyvtárosok, a többségi nemzet által sugallt történeti tudat ellensúlyozására. Ő ismertette a már a 80-as években induló közös projekteket, kiadványokat is, amelyek a zalai, vasi és muravidéki tudományosság összefogásával születtek. Kovács Attila történész, a Szlovén Etnikai Kutatóintézet munkatársa egy izgalmas, általa készített film segítségével idézte fel, milyen traumákat élt át ez a maroknyi magyar közösség a 20. század során.
A lendvai programot kiegészítette A Lendva város polgárosodása, nyomdászata és ernyőgyártása című kiállítás, valamint az egykori zsinagógában rendezett, a lendvai zsidóság történetét bemutató tárlat megtekintése. Természetesen az egykori Bánffy-vár, a mai Galéria Múzeum sem maradt ki a sorból, Rembrandt grafikái mellett Zala Györgyre emlékező kiállítást, Gálics István különleges lepkegyűjteményét, a hetési népi textíliákat bemutató néprajzi kiállítás, valamint a padláson kialakított különleges térben a nyári képzőművészeti tárlatok bronzplasztikáit csodálhatták meg a kollégák.
Szokás szerint a Magyar Múzeumi Történész Társulat elnöksége idén is kiosztotta az általa alapított Wellmann Imre-díjat. Ihász István elnök laudációja és a vastaps Peterdi Verát, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Tárának szakmuzeológusát köszöntötte.
Ezúton is szívből gratulálunk neki!
