Gutorföldi szerelem, 1919
LOVE STORY
Tanító Mária tanítónő igaz története egy fotográfián keresztül.
| Megyeri Anna |
2016-05-17 07:08 |
Tanító Mária és diákjai Gutorföldén 1910 körül
A virágmintás, nyomott kartonra ragasztott, zselatinos ezüst, kissé már fakult fotográfiát, amelyen a bájos, ifjú tanítónő ül 12 kisiskolás társaságában, a Göcsej Múzeum őrzi. A felvétel a szabadban készült, háttérként egy házfal szolgált, lábuk alatt sáros a talaj. A karton hátoldalán Antal József zalaegerszegi fényképész pecsétje, aki utazó fényképészként volt ismert a megyében.
Tanító Mária 1887-ben született Pozsonyban, ahol polgári iskolát végzett. 1902-ben az ottani tanítóképzőben folytatta tanulmányait, 1906-ban szerzett tanítónői oklevelet. Édesapja Tanító Kálmán, a dárdai királyi járásbírósági telekkönyvvezetőjeként dolgozott. Később Szeniczén, majd Zalaegerszegen kapott állást, ahol letelepedett és kertes házat vásárolt családjának. Nem csoda, ha minden vágya az volt, hogy Mária leánya nyerje el a zalaegerszegi állami elemi iskolánál „szervezett tanítónői állást.” Ennek érdekében 1906-ban levélben kért segítséget egyik patrónusától, mert így leánya „egy kis főnyeremény birtokába jutna, s a szülők örömük netovábbját érnék el.” Kérése nem teljesült, így Mária három évig magántanítói állást vállalt Gényén, Bars megyében, majd nevelő volt egy korponai orvos gyermeke mellett. 1909-től közelebb került, Gutorföldén tanított, a kis göcseji faluban, ahol 1884-ben nyílt községi iskola. Az iskola csupán egy tanteremből és a tanítói lakásból állt. A tanterem első része padlós volt, de hátsó részének földpadlójából őszre kikelt a gyerekek által elszórt kukorica.
Az 1911-ben épült gutorföldei elemi iskola 1950 körül, ma átalakítva művelődési ház
A felsőbb osztályosok délelőtt 8-12 óráig, az alsósok délután 1 és 2 óra között jártak iskolába. A megerőltető munka, a mostoha körülmények kikezdték Mária egészségét, erre hivatkozva többször pályázott nagykanizsai, zalaegerszegi állásokra. 1911 tavaszán a megyei tisztiorvos hivatalos útján meglátogatta az iskolát, s az állapotokat oly botrányosnak találta, hogy azonnali iskolaépítésre kötelezték a községet. 1911 nyarán már állt is az új iskola.
Mária 1919. január elsején, az Apponyi Albert kultuszminiszterhez írott áthelyezési kérvényében így fogalmazott: „9 esztendő óta tanítok gyenge szervezetemmel 6 osztályt (110-120 tanuló), mint egyedüli tanerő a legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint.”
Kérését ekkor sem hallgatták meg, azonban még ebben az évben új munkatársat kapott Behojnik Pál csáktornyai születésű tanító személyében, aki a tanítóképzőt is ott kezdte, de diplomáját már Pécsett kapta meg 1918-ban.
A történelem szomorú eseményei Mária és Pál számára a boldogságot hozták: megszerették egymást, hamarosan összeházasodtak. 1946-ban még mindig 104 gyermek jár az általa tanított alsó osztályokba. 1948-ban állami tanítóvá minősíttették.
Nagy tiszteletben álló párjával együtt generációk sorát oktatta. A nevében és hivatásában is Tanító Mária így élete végéig, 1962-ig Gutorföldén maradt. Gyermekük nem született, személyes dokumentumaikat a Göcseji Múzeum őrzi.
Behojnik Pál portréja, Saly-Serényi fotóműterem, 1922.
