Elbocsátás a Herman Ottó Múzeumban
LEÉPÍTÉS
Összesen tíz fővel kell dolgozói létszámát csökkentenie a miskolci Herman Ottó Múzeumnak.
| Kiss Balázs Levente |
2013-06-06 10:15 |
A leépítés a miskolci önkormányzati intézmények létszámcsökkentésével függ össze, melyről márciusban döntött a miskolci testület. Az önkormányzat mindezt az intézményi rendszer átalakulása, a feladatok centralizálása és racionalizálása, valamint az állami feladatok átvállalása, illetve a volt megyei intézmények szervezeti és feladatstruktúrájának változásával indokolta. Az elbocsátás a miskolci városi intézményeknél és a városházán összesen csaknem kétszáz főt érintet, ebből tíz fő leépítését kell a múzeumnak végrehajtania az elfogadott képviselőtestületi javaslat szerint ez év december 31-ig. Ennek következtében május közepéig összesen öt főt kellett felmenteni a munkavégzés alól, közöttük például múzeumpedagógus, muzeológus, kiállításrendező is van, ők jelenleg felmentési idejüket töltik. Mint azt a Magyar Múzeumok Online számára dr. Pusztai Tamás igazgató elmondta, január elején 89 fős létszámmal rendelkezett a múzeum, a fenntartó döntését követően ezt év végéig 79 fős keretszámra kell csökkenteni. Az öt elbocsátott munkatárs mellett további öt fő a nyugdíjkorhatárt eléri ebben az évben, így őket nem kell felmenteni, a státuszuk betöltetlen marad.
A Herman Ottó Múzeum kiállítási épületének felirata, Miskolc
Fotó: Wikipedia
Az összlétszámot érintő változás lehet, hogy a miskolci városi képviselő testület júniusi ülésén szavaz arról a kérdésről, hogy a Miskolci Galéria betagozódjon-e a Herman Ottó Múzeumba. Ha formálisan is létrejön a két intézmény integrációja, ami egyébként a legvalószínűbb forgatókönyvet jelenti, úgy további 23 fő kerül át a jelenleg nonprofit Kft. formában működő Miskolci Galériával a múzeum közalkalmazotti létszámkeretébe.
Fotó: Pannontenger.info
Tovább színesíti a képet, hogy a tervek szerint 2013. szeptember 30-án nyitja meg kapuit a látogatók előtt a város új látványossága, a Pannon-tenger Múzeum (PTM). A PTM állandó kiállítása három alappillérre épül. A központi témát a felső miocén kori mocsárciprus-erdő és ennek ürügyén a Pannon-medence élő és élettelen környezetének bemutatása alkotja. A mocsári ciprus törzseket 2007-ben találták a bükkábrányi külszíni lignitbányában, néhány fatörzs azóta Nógrád megyében a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület látogatóközpontjában tekinthető meg, a többi fatörzs kezelését, konzerválását a miskolci szakemberekre bízták, ezek közül négy kerül a kiállítótérbe. A központi témakör szerves részét képezi még a világszerte ismert rudabányai őslénytani lelőhely. Az itt előkerült, 10 millió éves Rudapithecus hungaricus és Anapithecus hernyáki ősmajmok a főemlősök evolúciójában fontos szerepet töltöttek be, ezért a teljes leletegyüttes önálló teremben lesz látható. A PTM harmadik pillére a Herman Ottó Múzeum ásvány- és kőzetgyűjteménye lesz, melynek 19 ezer leltározott tételéből válogatva épül fel a „Kárpátok ásványai” című állandó kiállítás. A 400 millió forintos európai uniós forrásból a Herman Ottó Múzeum főépülete előtti területen a földbe süllyesztett építmény elkészült, már a kiállítások építése folyik – erősítette meg Dr. Pusztai Tamás. A szeptemberi megnyitással azonban nyolc fő felvételét is meg kell ejteni, mivel ez „saját vállalás” volt a pályázat kapcsán. Így a Miskolci Galéria valószínűsíthető integrációjával, a mostani 10 fő leépítése mellett is 110 fő lehet a Herman Ottó Múzeum dolgozói létszáma az év végére, ami 21 fős többletet jelenthet a januári keretszámhoz képest.
