Szakálla volt kender
MARIHUÁNAMÚZEUM
Az amszterdami Hash Marihuana and Hemp Museum sokkal több, mint polgárpukkasztás.
| Hermann Veronika |
2014-06-13 14:11 |
Marihuána cha-cha-cha
Hivatalos meghatározása szerint a kender (Cannabis) a kétszikűek osztályában a kenderfélék (Cannabaceae) családjának névadó nemzetsége. A Kis Növényhatározó ártalmatlannak tűnő sorai mögött az egyik legvitatottabb, orvosi, társadalmi és kulturális vitákat egyaránt generáló növény áll, amely nemcsak természeti, hanem kulturális jelenség is. Ennek különféle vonatkozásait mutatja be az amszterdami Hash Marihuana and Hemp Museum. A coffee shopokkal és piroslámpás negyeddel magának kétes dicsőséget szerző holland fővárosban nagyon fontos identifikációs szerepet tölt be a marihuána, és nemcsak a vagánykodó turisták miatt. Míg a világ számos pontján – köztük Magyarországon is – rendkívül népszerű alkohol- és dohánymúzeumok senkit nem hökkentenek meg, a vadkender kultúrtörténetének szentelt múzeumon többen háborodnak fel, mint egyszeri kereszténydemokrata Petri György versein. Szerencsére a múzeumi térbe nemcsak magasztos és szent dolgok kerülnek.
A marihuánamúzeumot 1985-ben alapította Ben Dronkers. 2012-ben azt nyilatkozta, hogy „a cél nem az amszterdami füves kultúra bemutatása vagy népszerűsítése, hanem az, hogy az emberek megismerjék a vadkender és a kannabisz különféle funkcióit, komplex kultúrtörténeti vonatkozásait.” Dronkers 19 évesen kezdett hasispipákat gyűjteni. Ekkor még maga sem gondolta, hogy a hobbiból egyszer majd egy több mint 6000 tárgyból álló múzeumi gyűjtemény lesz. Az eredeti épülettől nem messze nyitották meg 2012-ben a múzeum galériáját, ahol képzőművészeti állandó kiállítást rendeztek be. A kiállításban olyan, 17. századi festmények is láthatók, amelyek a jelenlegi coffee shopok elődeit, az úgynevezett rookhuizeneket ábrázolják.
Kis mennyiségben gyógyszer
A Hash Marihuana and Hemp Museum a vadkender és a kannabisz funkcióit egymástól elkülönítve tárgyalja. Nem mindegy, hogy ipari célokra termesztett kenderről, könnyűdrogról, vagy orvosi célokra használt marihuánáról van szó. 1937-ig a legtöbb gyógyszer tartalmazott marihuána-kivonatot. Az abortuszhoz és az eutanáziához hasonlóan az orvostársadalmat megosztja a fű fájdalomcsillapítóként való alkalmazása, sok helyen – indokolt esetben, például végstádiumú daganatos megbetegedésnél – orvosi célra felírható egy joint is. A múzeum gyűjteményének jelentős részét teszik ki azok a 18-19. századi edények, eszközök, antik gyógyszerészeti és sebészeti készletek, amelyekkel kenderből kotyvasztottak gyógyszert korabeli kuruzslók. Ezekben a tárgyakban nemcsak az orvostársadalom egyik legnagyobb dilemmája, hanem a medicina fejlődése, és megannyi szenvedő ember története is összesűrűsödik.
Jay és Néma Bob visszavág
Az orvosi és ipari célokra termesztett vadkender mellett a múzeumban megjelenik a popkultúra is. Az elmúlt évtizedekben a füvezés sajátos szubkulturális jelentőségre tett szert, elsősorban különféle könnyűzenei irányzatokhoz kötődve. A polgárjogi mozgalmak utáni kockázatkerülő társadalmakban a lázadás külsőséggé vált, a marihuána kriminalizált, illetve stigmatizált lett. Kialakult a fogyasztói kultúra jelenleg is ismert formája, amelyben a szabadidő eltöltésének módja átalakult, összetettebb, ugyanakkor nyugtalanabb lett. A kockázatkerülő társadalomban a szabadidő helytelen, egészségtelen vagy környezetkárosító módon való eltöltése hatalmi retorziókat és társadalmi megvetést vonhat maga után, és komoly következményekkel járhat a társadalmi interakciók szempontjából.
A „helytelenség” megítélése azonban időszakonként és kultúránként változik. Egyre több országban vannak törekvések a fű legalizálására – pontosabban visszalegalizálására – Európán és az Egyesült Államokon kívül is. Vannak persze álszent helyek, mint Magyarország, ahol, bár az alkoholisták száma messze a legmagasabbak között van a kontinensen, nemhogy enyhítik, de szigorítják a fogyasztás szankcióit. Lovasi András nemrég megjelent könyvében nemcsak a saját füvezős élményeiről mesél, hanem arról is, hogyan határoznak meg zenei irányzatokat a különböző könnyű-és keménydrogok. Nem véletlen tehát, hogy bár a fűhasználatnak az irodalomban és a képzőművészetben is jelentős referenciái vannak, leginkább a rákendrollhoz kötődik.
Így neveld a kenderedet
2003-ban megnyitották az amszterdami múzeum testvérintézményét Barcelonában. A Hash Marihuana Cáñamo & Hemp Museum a gótikus városközpontban található Palau Mornauban várja a látogatókat. Ben Dronkers két múzeumán kívül a világon két helyen van még vadkendermúzeum: Berlinben és Bolognában. A berlini Hanf Museum kialakításában és koncepciójában nagyon hasonlít az amszterdami múzeumra, az olaszországi intézmény inkább a növény ipari felhasználásának bemutatására fókuszál. A vadkender nem veszélytelen, viszont nem is haszontalan növény. A társadalmi vita közös megoldáshoz vezethet. Csak buta társadalmakban lehet elhitetni az emberekkel, hogy a világ csupán fekete és fehér színekből áll, a fekete pedig György.
