Miben rejlett Zrínyi sikerének titka?
BESZÉD
2014. november 15-től látható a Magyar Nemzeti Galériában a Költő, hadvezér, államférfi - Zrínyi Miklós (1620–1664) című kiállítás.R. Várkonyi Ágnes, akadémikus, az Elte Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék emerita professzora megnyitóbeszéde!
| R. Várkonyi Ágnes |
2014-11-17 12:17 |
Ki ne emlékezne Zrínyi, a költő művének híres nyitó versszakára, melyben dédapja Szigetvár 1566. évi védelmét örökíti meg:
„Fegyvert s Vitézt éneklek, Török hatalmát,
Ki meg merte várni Szulimán haragját,
Ama nagy Szulimánnak, hatalmas karját,
Az kinek Európa rettegte szablyáját.”
Azóta nagyot fordult a világ. Akkor, a 16. században V. Károly császár már felismerte, hogy a törököket csak az európai országok közös összefogása győzheti le. Közvetlenül Mohács után meg is próbálta – sikertelenül. Nagy óragyűjteménye értékes darabjaival bajlódva kijelentette: „Az óráimat sem tudom összeigazítani, hogy egyszerre mutassák az időt. Hogy tudnám akkor Európa hatalmait közös cselekvésre hozni?!” S amit a világ urának nevezett császár nem tudott megvalósítani, azt egy évszázad múltán megtette Horvátország bánja, a Magyar Királyság országos főméltósága: gróf Zrínyi Miklós. Az ő kardjától féltek a török határvidéken, és a közös cselekvésre összefogott Európától rettegett a Török Birodalom.
Ezt a Zrínyit festette meg – valószínűleg 1664 ősze előtt – Jan Thomas, magas művészi fokon érzékeltetve a költő, a hadvezér és az államférfi összetett személyiségét. Háromszázötven év után most láthatók először együtt Magyarországon dokumentumok európai levéltárakból és a nélahozoveczi kastélyból érkezett gyönyörű festmény.
Ugorjunk vissza az időben. 1664-ben, a kisjégkorszak egyik leghidegebb telén, Zrínyi hadjárata páratlan nemzetközi visszhangot keltett. Elárasztották őt az elismerések és a dicsőítő üdvözletek. VII. Sándor pápa, a német fejedelmek, a francia király és mások leveleiben közös vonás az, hogy nemcsak a sikeres hadvezért, hanem az államférfit is ünnepelték. A spanyol király soron kívül tisztelte meg az aranygyapjas renddel. Morvaország történetírója, Thomas Johannes Pessina kijelentette: nemcsak a csatatéren fáradhatatlan, hanem a tanácskozó asztal mellett is kimagasló tulajdonságokkal rendelkezik. Londonban pedig a Szent Pál-katedrálisnál lévő könyvpiacon ezzel a páratlan ajánlással árulják angol életrajzát: „Zrínyi az, akire a Gondviselés Európa sorsát bízta.”
Miben rejlett Zrínyi sikerének titka? A legfontosabb, de talán a legnehezebb feladat is – írta Zrínyi – megállapítani a cselekvésre alkalmas időpontot. Úgy látja, ez 1648-tól elérkezett. Jann Thomas mestere, Rubens a harmincéves háború Európáját gyászfátyolos nőalakban festette meg, amint siratja az áldozatokat, a kultúra értékeit, a gyűlölködéssel megbontott egyetértést, az éhenhalt csecsemőket és a gyerekek kardra hányt tetemeit, a jövő reményeit. 1648-ban, lezárva a harmincéves háborút, Vesztfáliában megegyezéses békét kötöttek, azt remélve, hogy így a különböző hatalmak egyetértenek. De amíg a török bent van Európa szívében, ez csupán hiú álom. Országunk elemi érdeke, hogy megszabaduljon a török hatalomtól, így Európa háborúját a törökök ellen a magyaroknak kell elkezdeni. Amint Zrínyi a Szigeti veszedelem saját korának szóló egyik hangsúlyos sorában írta: „Mindenfelől ránk néz az nagy kereszténység.”
Ma is tart a vita a történészek között, hogy Zrínyi helyesen ismerte-e fel a cselekvés történelmi pillanatát? Csáktornyai könyvtárába kora minden tudását begyűjtötte. Megtalálható volt a görög-római irodalom, közöttük Tacitus, Vegetius és Plinius Secundus, akit ma azért szeretünk, mert már akkor, a Kr. u. 1. században védte a fákat. A történeti művek között országismeretek, orvosi könyvek – a margón Zrínyi bejegyzéseivel a gyógyító növények magyar neveiről, pl. „ezerjó fű”. Sok a történeti mű, de legtöbb a korabeli államelméleti munka, Machiavelli, Justus Lipsius, Bodin, Bacon, Malvezi művei. Elveik egyaránt megtalálhatók az európai munkákban és Zrínyi országjobbító javaslataiban, az állandó hadseregre, a nemesség megadóztatására, a szabad kereskedelemre vonatkozóan. Ne féljünk kimondani végre: Zrínyi európai értékrendben gondolkodott. Megvolt könyvtárában az 1655-ös országgyűlés jegyzőkönyve, Ruthkay András kancelláriai titkár lejegyzésében. Volt egy százoldalas diplomáciai levelezésgyűjteménye a mainzi, kölni választófejedelmek és a francia megbízottak között, 1658-ból. 1658 a frankfurti császárválasztás esztendeje, amikor tart a Várad elfoglalásával és II. Rákóczi György erdélyi fejedelem halálával végződő török–erdélyi háború. És ekkor kezdi működését a nyugati német-római fejedelmek összefogásából a vesztfáliai béke alkalmával alapított Rajnai Liga. Elnökének, Johann Philipp Schönborn mainzi érseknek Zrínyi már 1657-ben lovakat küldött, ami az akkori szokás szerint a szövetség megpecsételését jelentette.
Amint a török császár udvarában megfejtették a kémjelentéseket, hogy a keresztények megbékélnek egymással, és összefoghatnak ellenük, az isztambuli arzenálokból jól felszerelt hadiflották futottak ki a Földközi-tenger keleti medencéjébe, és megtámadták Velence haditámaszpontját, Kandia szigetének erődjeit.
„Kémeimtől egyértelmű felvilágosítást kaptam arról, hogy a török hatalmas erőt készít elő a Velencei Köztársaság ellen és a tengermelléki területeken testvérem birtokán, Buccarin és Vinodolon keresztül akar törni” – írta Zrínyi. Valószínűleg a haditanács elnöke, Lobkowicz herceg hallgatólagos támogatásával felépítette Zrínyiújvárat, ami a törököknek casus bellit jelentett. „Hogy én vagyok a török szándékának célpontja, nem tartom tréfának, sőt a legnagyobb dicsőségnek veszem, hogy egy ilyen páratlanul erős ország és hatalom ilyen sokra becsül” – jelentette ki Zrínyi Giovanni Sagredo velencei követnek.
János Fülöp, a Rajnai Liga elnöke messzemenően segítette Zrínyit – csapatokkal, pénzzel és széles körű diplomáciával. Kijelentette: „A birodalom erőinek Zrínyi mellé kell állniuk, őt kell támogatniuk, mert ebből egész Európára nézve jó származik.”
A többi ismeretes: 1664 nyarán mintegy 60 ezer főnyi nemzetközi hadtest harcol Magyarországon Köprülü Ahmed nagyvezír hada ellen. A szentgotthárdi győzelem ellenére a Hofburg franciaellenes, abszolutista birodalmat építő csoportja titokban megkötötte a vasvári békét. Zrínyi politikai irányváltást hajtott végre, és a szomszéd országokkal kidolgozták a konföderáció tervét. Majd – bekövetkezett a tragikus vadászat.
Mi volt Zrínyi sikerének titka? Első ismert művétől kezdődően munkáin, beszédein, levelein keresztül azt fejtegette, Magyarország létérdeke, hogy visszafoglalják az ország török megszállta középső részét, és visszaállítsák egységét. Ehhez pedig arra van szükség, hogy Európa hatalmai összefogjanak, és Magyarországon megszűnjék a belső gyűlölködés. „Mert a gyűlölet olyan – írta Zrínyi –, mint a puskaporral túltöltött ágyú, azt is elpusztítja, aki elsüti.”
Halálát egész Európa gyászolta. Az egyik – Barberini bíborosnak a Pápai Állam helyettes kancellárjának ajánlott – gyászbeszédben Európa legbölcsebb államférfiújaként jellemezték.
Köszönöm a figyelmet!
