Modern törvényt igényel a kulturális örökség
Beruházás és az örökségvédelem
A Magyar Régész Szövetség elkészítette a beruházási és örökségvédelmi érdekek harmonizációján alapuló választervezetét a kormánynak.
| Magyar Múzeumok Online |
2012-02-01 15:00 |
A tavaly novemberben rohamtempóban elfogadott törvénymódosítás ugyanis nem csak a kulturális értékek védelmét gyengítette, de kinyilvánított szándékával ellentétben, kontraproduktív helyzeteket teremtve gátolja a gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó beruházói érdekek érvényesülését is.
Az MRSZ álláspontja szerint a gazdaságfejlesztési és örökségvédelmi szempontok nem oltják ki egymást, hanem erősítik. Az országban zajló beruházások a gazdaság élénkítésének fontos eszközei, a kulturális örökség ugyanakkor a természeti értékekhez hasonlóan, az ország gazdagságát testesíti meg, nem elprédálásra való és semmilyen helyzetben nem feláldozható kincs. Az eltérő érdekek összeegyeztetésének és a partikuláris törekvések megvalósításának elengedhetetlen feltétele egy, a realitásokat is szem előtt tartó együttműködés a két terület között. A szövetség által elkészített, „A beruházásokhoz kapcsolódó régészeti feladatellátás egységes koncepciója” című javaslatcsomag e kettős célt szolgálja.
„A beruházások és az örökségvédelmi szempontok alkalmi érdekellentéte nem feloldhatatlan helyzet, ahol csak vesztesek és győztesek léteznek. Megtalálható és megtalálandó az az út, amely mentén elérhetővé válnak a közös érdekek, ehhez azonban mindenekelőtt ismerni kell azt a valós terepet, amelyen mind a beruházások, mind a régészeti feltárások zajlanak. Az országgyűlés által tavaly novemberben elfogadott módosításokkal szemben minden szereplő számára kedvezőbb működési kereteket biztosító koncepciót tettünk le az asztalra.” – mondta Lassányi Gábor, a szövetség elnöke.
Az MRSZ koncepciójának lényeges eleme a beruházások előkészítését segítő, előzetes örökségi kockázatfelmérés, melynek segítségével a beruházók elkerülhetik az örökségvédelmi szakemberek által ismert lelőhelyeket. A javaslat mindeddig nem létező, országosan alkalmazandó, egységes eljárásrendet fogalmaz meg a beruházásokhoz kapcsolódó régészeti feladatok teljes körére vonatkozóan.
Az MRSZ koncepciója átlátható, a valós feladatokhoz és teljesítményhez illeszkedő, felső korlátokat is meghatározó, egységes árképzés alapját teremti meg, valamint a régészeti örökségvédelmi folyamat egyes munkafázisainak bontásában – előzetes régészeti dokumentáció, próbafeltárás, megelőző feltárás, megfigyelés, elfedés, feldolgozás, társadalmi hasznosulás – világosan definiálja a feladatokat és azok felelőseit.
A koncepció ezen felül minőségbiztosítási elemeket épít a rendszerbe, amelyek képesek garantálni a szakmai feladatok azonos minőségben és időtartam alatt történő elvégzését.
A MRSZ törvényjavaslatának aktualitását az adja, hogy 2011 novemberében az Országgyűlés, alapos szakmai egyeztetés nélkül, számos ponton módosította a 2001. évi LXIV. törvény a nagyberuházásokat megelőző régészeti feltárásokra vonatkozó részeit. A módosítások az MRSZ, továbbá más hazai és külföldi szakmai szervezetek szerint nem csak a kulturális örökség számára jelentenek súlyos veszélyt, hanem olyan jogilag ellentmondásos helyzetek kialakulását eredményezhetik, amelyek a kormányzati törekvésekkel szemben nem elősegítik, hanem akadályozzák és jelentősen lassítják a nemzetgazdasági szempontból legfontosabb beruházások megvalósulását. Az MRSZ által kidolgozott koncepció a régészeti értékek megóvása mellett elősegíti a beruházások tervezhetőségét és megvalósulását mind az időtartam, mind a költségek szempontjából.
A tervezetet számos más szakmai szervezet – az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Régészeti Emlékhelyek Szakbizottsága, a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat és a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület – is támogatja.
A koncepció kidolgozásán felül a Magyar Régész Szövetség felajánlja szakmai segítségét a szaktárcának a törvénymódosítás előkészítésében.
